Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Dobos Gyula: Tolna megye levéltárának története 1950-ig • 115

hogy a vármegye tekintélyét mentse, és az a protokollumait megvalósíthassa, Pincehelyen ajánlott fel telket a vármegyeház megépítéséhez.

18 A Simontornyát favorizálók hatására megismételték Styrum Lymburg grófnak szóló kérelmet és ő 1721-ben hajlandó volt telket adni a várme- 1 19 gyének. Mivel az 1723/73 te. előírta valamennyi vármegyének olyan ház építését, amelyben gyűléseit tarthatja, ahol az ítélkező szék működhet, ahol okmányait, a gonosztevőket és rabokat őrizheti, és a hozott ítéletet rajtuk végrehajthatja, ezért a vármegyének még sürgősebbé vált a megyeháza felépítése. A gróffal megkötötte a szerződést, a telekért pedig kifizette az 500-ról lealkudott 300 forintot.

20 1725. január 29-i rendes közgyűlés a felépítendő épület következő beosztását fogadta el: „nagyteremből a gyűlések céljára, egy szoba a levéltár részére, egy-egy szoba a fő- és alispán hivatala, továbbá a hajdúk részére fog szolgálni. A szobák alatt börtönök, valamint konyha, illemhely és végül a várnagy szoba és konyha, továbbá 20 lóra alkalmas nagyságú istálló legyen. "

21 Már ezen év májusában jóváhagyták Haczinger Pál kőművesmester által készített 2552 ft és 75 dénáros költségvetést

2 1727-ben elkészült épületet a vármegye több mint félszáz éven keresztül, Szekszárdra kerüléséig, használta. Másutt (Szekszárdon, Földváron, Tolnán) csak ritkán, pl. tisztújításkor ült össze a nemesi közgyűlés. A vármegyei irattár ekkor néhány jegyzőkönyvből és köteg iratból állt. A legelső iratrendezést Broderics András alispán hagyatékának lajstromozása jelentette. Egy évvel később a közgyűlés rendelkezésére a huszonnégy perceptor egy iratszekrényt készíttetett.

24 Hamarosan kiderült, hogy a mocsaras, ingoványos talajon fekvő, nedves falazatú épületben az iratok elpusztulásától kel 1 tartani. Bár ezt a vármegye már 1735. november 14-i közgyűlésén megállapította, még hosszú évtizedekig maradtak az iratok Simontornyán. Csak a tűz elleni védelmet oldották meg azzal, hogy 1738-tól a levéltári helyiséget vas nyílászárókkal szerelték fel.

25 A levéltárügy fejlesztését szolgálta az 1729.25. te. amely előírta, hogy a szolgabírák és valamennyi tisztviselő köteles iratait és ezek lajstromait 17 Uo. 1720. 467.p. 18 Uo. 1720. 462, 468,479-482.p. 19 Uo.l721.43.p. 20 Uo. 1723.331.p. :1724:397,449,456.457,459-462.p. 21 Uo. 1725. 487. Horváth Árpád Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVUl. sz. első évtizedeiben TTT. Szerk: K. Balog János. Kiadja a TML. 1974. 139.p. 23 Uo. 139.p. 24 TMÖL.Kjkv. 1728. 309. p. 25 Uo.1738. 113.p. 120