Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Dobos Gyula: Tolna megye levéltárának története 1950-ig • 115

zöttiek sem teljesek, sőt az 1736. szeptemberét követően egy teljes év jegyzőkönyvei sem maradtak meg az utókor számára. Perczel József alispánsága időszakában már a közigazgatás normális működése, a formailag, tartalmilag részletes és pontos jegyzőkönyvvezetés figyelhető meg. Egyaránt bevezették a királyi leiratokat, rendeleteket, a megyei jelentéseket, feliratokat és átiratokat is. Tolna vármegye egyéb iratainak „tömeges" megjelenése a kuruckor utáni időszaktól jellemző. 1713-tól jegyzik statútumaikat is. Az ezt megelőző időszakból őriz ugyan a levéltár 193 Mohács előtti oklevelet, azonban ezek a nemesi családok irataival kerültek örökletétként őrizetünkbe. Közülük a legrégebbi 1238-as IV. Béla által kiadott, az első teljesen hibátlan oklevél pedig III. András trónra lépésekor (1290-ben) készült. Ezek az oklevelek azonban, miként a XVI-XVII. századi ugyancsak családi iratok dokumentumai nem Tolna megyei vonatkozásúak. Az 1654-es örökfelvallás Nyitra megyei birtokügyletre vonatkozik. Nagy számban található viszont megyei vonatkozási iratanyag a Bosnyák majd Jurassin, Gyurgyenics, Nagy István később Kéthely, a XVIII. sz-ban báró Schilson által eladással Perczel birtokká lett területek hovatartozásával foglalkozó gyűjtemény. Az 1200-ig visszamenő iratokat, hiteles másolatokat tartalmazó irategyüttes, legrégebbi eredeti darabja 1403-ban keletkezett. Napjainkban folyik a különböző forrásokban fellelhető a középkori Tolna megyére vonatkozó okmányokból regeszták készítése. A vármegyei levéltár iratainak fogyatékossága a Baranyával folyó határperben is sok gondot okozott. Gyurekovicsot a vármegye megbízta, hogy 5 forintos napidíjjal a szomszédos hiteles helyeken kutasson Kozár nevű település hovatartozásáról. Még Pozsonyba és Bécsbe is elutazott.

12 1721-ben mivel három éven keresztül kezelte és nem hanyagolta el a vármegye iratait 12 forint jutalmat kapott a közgyűléstől.

13 Ezen időben találkozunk Barbacsy György fizetés nélküli „eskütt" nevével, aki a levéltári anyag összeírását vállalta és az iratokat kezelte. 1719. június 17-i közgyűlésen eldöntötték, hogy ezután a gyűléseket mindig Simontornyán tartják, ez alól csak azon eset képezhet kivételt, „ha a hadifőcomissárius úr Szekszárdra kívánja azt összehívatni" }

A Ekkor döntöttek arról is, telket kell szerezni és a megyének a házát fel kell építeni.

15 Styrum Lymburg gróf, akitől a telket remélték először válaszra sem méltatta

16

, majd elutasította a vármegye kérelmét.

17 Esterházy József, 12 TMÖLKjkv. 1720.485-487.,489,510.p. 13 Uo. 1721.16.p. 14 Uo. 1719. 403.p. 15 Uo. 1719. 418,419.p. 16 Uo. 1719. 462.p. 119