Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Dobos Gyula: Tolna megye levéltárának története 1950-ig • 115

nyokban élő szerb (pl. Medina, Grábóc) lakossággal gyarapodott a vármegye. A II. József korában, 1784-ben végrehajtott népszámlálás 131317 1 állandó lakost regisztrált.

1 Az uralkodó a töröktől visszaszerzett területeket hódításnak, (az okiratokban a jure belli, jus armorum kifejezések szerepelnek), új szerzeménynek (neoaquistica) tekintette és udvari kamarai igazgatás alá helyezte, tehát ezen területeket függetlenítette a kancelláriától, a magyar kamarától, sőt a fohadbiztosságtól is. A kamarai igazgatás végleges megszüntetése megyénkben 1709-re tehető.

2 A megyei közigazgatás megszervezésének kezdetét Radonay Mátyás pécsi püspök tolnai főispánná kinevezése jelentette 1696. szeptember 16án. O bízta meg Broderics István harmincadost, hadi élelmezési tisztet és postamestert az alispáni feladattal, de Broderics egyúttal korábbi tisztségeit is megtartotta. Elvileg a főispán által jelölt alispánt a megyei közgyűlésnek kellett volna megerősítenie, hiszen az alispán a mindenkori „megyei akarat letéteményese", ám a főispán kihasználva, hogy Tolnában a nemesség kisszámú volt, véleményt sem kért. Ezt követően Broderics kiválasztottjai töltötték be a szolgabírói, a jegyzői és a perceptori funkciókat.

3 A rendkívül agresszív alispán ellen azonban összefogott a megye nemessége és a főispáni akarattal szembeszegülve ellenpéki tisztújítást hajtott végre. Alispánnak a simontornyai őrség tisztjét, Dallos Istvánt választották (1697-1699). E helyzet kialakulását elősegítette Radonay Mátyás pécsi püspök helyzetének átmeneti megrendülése az udvarnál. 1699ben azonban funkciójában confirmálták, de a továbbiakban körültekintőbbenjárt el a megyében. A Tolna megyei közigazgatás fejlődése fontos állomásának tekinthető, hogy Strausz Mihály személyében jegyzője is lett a megyének. Az igazi megoldást e posztra az jelentette, amikor 1698-ban a vasvári káptalan korábbi expeditorát, tehát a jegyzőkönyvek készítéséhez, a különböző hivatalos iratok szerkesztéséhez értő, a közigazgatásban is jártas szakembert választottak Gyurekovics Péter személyében vármegyei jegyzőnek. Gyurekovics 1732-ig jegyzőként, majd főjegyzőként, sőt 1714-1718 között még alispánként is, 1716-1718 között egyúttal Baranyában is főjegyzőként dolgozott a vármegye szolgálatában. Az 1698. december 1618 közötti Tamási közgyűlésről már ő készítette a jegyzőkönyvet. Ez minőségileg eltér az 1696-ban készített két korábbi jegyzőkönyvtől. A vár1 Az első Magyarországi népszámlálás 1784-1787. Kiadja: KSHMűvelődési Minisztérium Levéltári osztálya 1960. 192.p. 2 Tanulmányok Tolna Megye történetéből sorozat.Szerk. K. Balog János 1974. Kiadja a TML 5. kötet Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 16861703-ig 36-39. p. (Továbbiakban: Holub..) 3 Uo. 44.p. 116