Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Dobos Gyula: Tolna megye levéltárának története 1950-ig • 115

megye elismerte és értékelte a jegyző tevékenységének fontosságát, ennek egyik bizonyítéka az a tény, hogy az ő megbízatása minden év december elsejével kezdődött, azaz személyét függetlenítették a megyei tisztújítástól. A jegyző feladatai közé tartozott a közgyűlési és kisgyülési jegyzőkönyvek elkészítése és megőrzése, valamint az egyéb megyei akták megóvása. Az iratok megóvása nem volt egyszerű feladat, hiszen a vármegyének sem állandó székhelye, sem székháza nem volt, a generális- és a particularis congregatiora más-más megyei településen került sor (Bátaszéktől Iregig, Pakstól Szakcsig).

4 Bár a megye a közgyűlési iratokat és más fontosabb aktákat külön csomóban helyezte el, rendezettségről nem lehet beszélni, ugyanis vármegyei tisztségviselők nem voltak az írásos ügyintézés hívei. Ezt bizonyítja, hogy Lipót király hiába szólította fel 1699 végén a megyét az 1698. évi hadiadóról elszámolásra, mert kiderült, hogy az alispán és perceptor nem vezetett jegyzőkönyvet, vagy ha vezetett is, nem adta át az 1699-ben hivatalba lépőknek.

5 A miniszteri deputáció és a bécsi kancellária is hasonlóan nemleges választ kapott, amikor az elszámolásra felszólította Tolna vármegyét. Broderics István már 1696-ban szegzett pecsétet a kancelláriától, de azt a vármegye tudta nélkül kérte és használta. Lemondatása után a pecsétnyomót vissza kellett adnia a kancelláriának. Mivel évekig nem volt megyei pecsét, ezért a korábbi gyakorlat szerint a megye okiratait a tisztviselők saját pecsétjükkel hitelesítették. Röviddel később Tolna vármegye kérte a királytól, hogy az általa ismeretlen helyen "lappangó" pecsétet semmisítse meg és adjon a vármegyének újat. Ez a folyamodvány nádori támogatással elérte célját. 1699. szeptember 1-én Tolna vármegyének I. Lipót király diplomájával új címert, pecsétet adományozott. Az okirat kiállításáért a kancellária 70 forintot kasszírozott. Ezt az oklevelet 1700. január 11-12-i paksi gyűlésen hirdették ki.

6 Tolna vármegyét a törökkort követően 3 közigazgatási egységre osztották, ezt bizonyítja, hogy 1696-ban a földvári, a dombóvári és simontornyai járásba egy-egy szolgabírót választottak. 1701-ben már nem választottak szolgabírót a dombóváriba. Megszűnése valószínűleg a határperekben e körzetbe tartozó települések elvesztésével függ össze.

7 4 Uo. 58.p. Uo. 58.p. Dallos András egyszerre töltötte be az alispán és a perceptori tisztséget. 6 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (Továbbiakban: TMÖL) Közgyűlési jegyzőkönyvek (Továbbiakban: Kjkv.) 1699. nov.4. Paks 7 Vö. Holub...80.p. 117