Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

Mellékletek 1. Évmutató 1219. Az önálló szerb egyház megalapítása. 1389. A törökök Rigómezőn (Kosovopolje) döntő csapást mérnek a szerbekre. 1395. A Dragovicba menekült szerzetesek kolostort alapítanak. 1585. A déldunántúli szerblakta települések kérésére a szerzetesek első csoportja a Tolna megyei Grábócon kolostort alapít és Szent Mihály arkangyal tiszteletére templomot épít. 1587. A budai török pasa birtokot adományoz a kolostornak. 1593.Pajszije zárdafbnök elkezdi az Évkönyv (Letopisz) vezetését. 1602.Geraszim szerzetes Moszkvából evangéliumot és kegyszereket hoz. 1619. A dalmát Dragovic-kolostor minden szerzetese Grábócra települ. 1667. Magyar és szerb haramiák felgyújtják a kolostort. 1684. Török csapatok kifosztják a kolostort és templomát, a szerzetesek többségét felkoncolják. 1690. Péterffy András szekszárdi apát megerősíti a kolostor kiváltságait. Csernovics Arzén pátriárka meghiúsítja a pécsi püspök és a jezsuiták katolizáló törekvéseit. 1703. Kuruc csapatok kifosztják a kolostort, a szerzetesek a szerémségi Sisatovac-kolostorban találnak menedéket. 1711. Mérey Mihály szekszárdi apát visszahívja és visszahelyezi birtokaikba a még élő egykori grábóci kalugyereket. 1729. A kolostor első közösségi szabályzata. 1736-1740. Felépül a késő bizánci stílusjegyeket is viselő barokk templom. 1787. Megépül az emeletes kolostorépület. 1796. Elkészül a templom fótornya, a hajó kupolatornya és a szentély feletti filia. 1885. A villámsújtotta torony rézzel borított sisakját lesodorja a szélvihar. A kolostorépület is károkat szenved. 1923. A viharkárok felszámolása. 1947-1950. A kolostor birtokainak államosítása. 1969. Állagmegóvó tatarozás az épületeken. 1974. Aleksej Babic, az utolsó férfíszerzetes halála. 1981-1987. A kolostor és temploma teljeskörü műemléki helyreállítása. 1994. Szerb szerzetesnővérek kezdik meg egyházi szolgálatukat a kolostorban és templomban. 106