Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

bek. 359 Bekerült a falu nyelvébe több német kölcsönszó is. Ismerik és hasz­nálják a német bányász szakszavakat. 360 Rendkívül sok családnak, személynek volt és van ragadványneve. 361 A helynevek között van néhány nyelvi kuriózum. 362 Az élő nyelvet röviden bemutatva, a kommunikáció nyelvi fordulatai érdemelnek figyelmet. Györeiek ha „összetanálkodtak", így szólították meg a másikat köszöntésként: „Ha mész?" Vagy így: „Hun vót?" - Ha előttünk ment valaki, lépteiket meggyorsították és utánaszóltak: „ Vúrgyá!" Ketten beszélgettek, közeledett egy harmadik, „Iholgyün"formulával jelezte egyikük. Az a szó, hogy „Keeetök?" - egész kérdés volt, vagyis: „Hogy van kend, hogy érzi magát?" Ha valakinek beteg-hírét hallották, rokonától csak ennyit kérdeztek: „Mi lőte?" A beszélgetések egy része a györei hírek cseréjéből állott. Amit rólunk mondanak, az „szömön szödött hazugság", másnak mög mégsem mond min­dent „szömibe"az ember. A pletykákat - ha elferdítve is - szerették szó sze­rint idézni: „Xaszondi, hogy... "Ha feltört a nyers indulat, a még megenged­hető káromkodás: „Az istókodat!"„Az úritökit!"„A nyüvek egyék meg!"„A fe­ne evött vóna meg!" A beszélgetőpartner észrevételeire, megjegyzéseire így reagáltak: „Gonduló'?"- Ha az egyetértésére voltak kíváncsiak, rákérdeztek: „Ügyi?"- Ha pedig már eleve az egyetértésére, együttérzésére számítottak, akkor így vezették be a mondatot: „Lati kee... - Ha témát váltottak, az új hírt így vezették elő: „Halli, mi történt?"- A nem a gyerek fülének való történet­nél, távolabb küldték a kiskorút: „Ergye!"- Ha mégis hallgatózott az „illen-ol­lan"-ja, megfeddették: „Szégyöld magad!" A györeiek magukat „gyürei"-nek mondották, a hagyományos kiejtés szerint. A környékbeliek - falucsúfoló nyomán - „hajdenások"-mk nevezték őket. 363 A környékbeli falvak györei megnevezése is népi kiejtésű: Egrögy, Császti, Várojja, Szászi, Izménd, Tófé vagy Tófő, Hont, Vekén, Hetén, Hi­dasd, Kaposszekcsű, Bikáid, Köblén, Mucsva, Lengyen stb. 364 Amikor még az egyes falvak meglehetősen elkülönülten élték életüket, lakóiknak egységes, sajátos karaktert, mentalitást tulajdonítottak a környék­beliek. Valóban eltérő volt a helyi értékrend, legalábbis az azonos társadalmi csoportba tartozóké. 365 359 Juhász János györei tájszó jegyzékéből, szerző adattárában! 360 Meglepően erősek a magyar-német interetnikus kapcsolatok, nem csak nyelvi téren, de a tárgyi kultúrában is. 361 A györei ragadványneveket Kovács (Hanti) István, Juhász János és a szerző gyűjtötték, közület­ien. 362 Végh József-Ördög Ferenc-Papp László: Tolna megye földrajzi nevei. Akadémiai Kiadó, Bp., 1981. 341-344. p. 363 Solymár Imre: i. m., 1982.26-27. p., továbbá: Kovács Ágnes-Benedek Katalin:Magyai népmesekata­lógus, 6. A rátótiádák típusmutatója. MTA Néprajzi Kutató Csoport kiadása, Bp., 1990.118-120. p. 364 id. Verese Józsefné györei adatszolgáltatótól, 1979. 365 A mentalitás elemzésétől itt eltekintünk. 83

Next

/
Thumbnails
Contents