Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

szokásban. A karácsonnyal kapcsolatos néphitet azonban érdemes megemlítenünk.

388 December 28-án, Aprószentek napján a györei fiúk a fűzfa három ága fonatából készült „kelésösvesszővel" járták a falut. Egy-egy ház valamennyi lakóját megvesszőzték, a következő verset mondva hozzá: „Hála Isten megértük Aprószentök napját. Többeket is érhessük, ne ilyen búval-bánattal, örvendetös napokkal. Adjon Isten sok bort, sok búzát, léleküdvösségöt, holtunk után örök dicsősségöt! Kelésös ne légy ön! Egészségös légy ön! Jó légy ön, friss légy ön!"

389 Halott gyermekekre emlékeztettek a néphit hagyományai ilyenkor.

390 A téli ünnepkört szilveszter és újév napja zárta.

391 Külön kell említenünk a vallási néprajzhoz tartozó hagyományokat. Az 1842-ben épült györei templom védőszentje Keresztelő Szent János, más néven: Szent Iván.

392 Június 24-e a templombúcsú napja. Sajátos helyi hagyomány az évenkénti június 25-i ún. fogadott ünnep. Valamikor régen egyszer éppen ezen a napon verte el ajég az egész györei határt, a györeiek egész évi gabonája odaveszett. Ettől kezdve tartották e napot.

393 A búcsújáróhelyek „vonzáskörzetét" szakrális tájnak nevezi az irodalom. Györe több szenthely körzetébe tartozott: „...FőlegEgrögyre mentek, a szent kútnál megkenték a szemüket... jártak Gyüdre, Papdra lábfájás miatt... 388 Ennek ellenére fennmaradt egy 1930-ból való fénykép, amely a györei iskolás gyerekek betlehemezését örökíti meg. - Györei néphit, hogy e napokban mosott ruhának nem szabad lógni, ez betegséget hozna az istállós állatra. Karácsonykor a szoba szemetét nem söpörték, csak félrekotorták a sarokba. Az istállótrágyát sem hordták ki. Minden kölcsönkért dolgot vissza kellett adni, aki ezt nem teszi, egész évben adósa lesz más embernek. 389 Ledneczkiné Törő Gyöngyi gyűjtése, Györe. 390 Akinek az évben gyermeke halt el, aprószentek napján nem volt szabad almát ennie. A néphit szerint ezen a napon tartják a mennyben az alma kiosztását. Amelyik anya a földön almát eszik, gyermeke a túlvilágon sír, mert nem kap almát ott. 391 Győrében szilveszterestére tollas pogácsát sütöttek. Akinek a tolla sütés közben elégett, annak élete nem lesz hosszú. - Azt tartották, hogy újév reggelén a ház urának nem szabad lustálkodnia, mert ekkor egész évben lustálkodni fog. - A györei lányok ilyenkor mosdóvízért a kútra mentek. A vízbe pénzt tettek, hogy gazdag fiú felesége, piros almát, hogy pirosak, szépek és egészségesek legyenek. 392 Schütz Antal szerk.: i. m. 1995.385-387. p. - Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. Szent István Társulat, Bp., 1977.

1. kötet, 462. és 466. p. 393 Verese Józsefné györei adatszolgáltatótól, 1979. 89