Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
Népszokások fűződtek a Fehérvasárnaphoz, 379 búzaszenteléshez, 380 Űrnapjához. 381 Megvolt a szokásrendje a gabonaaratásnak, 382 a szüretnek, 383 a kukorica betakarításának. 384 A téli ünnepkör első ünnepe Luca napjához fűződött, a györei legények „létánnya"után „kottyozni"indultak. Az ajtóban guggolva mondták a verset: „Kitty-kotty, kitty-kotty... Majd megvirrad! Keetőknek annyi csibéje legyön mint égőn a csillag, favágítón a forgács, rétön a fűszál!" 3 * 5 Luca napjához számos helyi néphit tartozott, ezek másutt is ismertek. 386 Karácsonykor karácsonyfának szerették a borókát. Dísznek a bábostól vett bábfigurákat, aszalt szilvát, piros almát, ezüsttel bevont diót aggattak. A karácsonyi asztalt ünnepélyesen terítették, a karácsonyi abrosz lenvászonból készült, piros csíkozással. Sarkaira az abrosz alá egy-egy gerezd fokhagymát tettek, hogy szaga elűzze a gonoszt. Ha gyerek is volt az asztalnál, egy darabka ónt is tettek mellé, a gyermekrontás megelőzésére. 387 A karácsonyi asztal alá szénát, kötőféket tettek, ezek jelképezték a betlehemi istállót. Ugyanakkor Győrében a betlehemezés soha nem volt 379 Ezen a napon a 30 évesnél fiatalabb asszonyok a menyasszonyi ruhájukat öltötték magukra, fejükön pedig fehér kendővel mentek a misére. 380 Április 25-én, Márk napján. A közeli vetésekhez kivonultak, a pap a négy égtáj felé fordulva szentelte meg a gabonát. 38 ' A házak ablakába égő gyertyát, szentek kis szobrait tették, virággal díszítették. Ágakból sátrat készítettek, alá oltárt állítottak. Az elsőáldozók virágszirmokat szórtak a körmeneti úton. Györei hagyomány szerint ezen a napon fánkot kell sütni, akkor az ólban hízott disznók lesznek. 382 Az aratás akkor kezdődött, amikor a búzának Jolszakadt a gyökere". Györei hagyomány szerint az aratás végén,fogyató rétest" kellett sütni, akkor hamar elfogyott az aratnivaló. A gabonahordással esett egybe a kendernyűvés, ez csak női munka volt. Ki-ki a „saját mocsilájában" mosta ki. 383 A szüreti mulatság menetében elöl, feldíszített hintón a „ bíró " és a bíróné haladt, utána a kisbíró és a kisbíróné fogata. A kisbíró minden útkereszteződésnél tréfás, aktuális dolgokat dobolt. A csőszök feladata volt a szőlőkoszorú őrzése. 384 A kukoricafosztást kobzásnak nevezték. 385 Ledneczkyné Törő Gyöngyi gyűjtése, Györe. 386 Györei hagyomány szerint ezen a napon tilos volt a kötés-varrás, mert a tyúkok különben nem tojnak az évben. A baromfit „ karikába etették", egy kocsi abroncsvasát tették a földre, abba szórták az eleséget. Sokfelé ágazott, korcsosan nőtt kukoricát morzsoltak le, hogy a tojás termékeny legyen. Készítettek Luca-széket, a lányok 13 cédulából jósolták jövendőbelijük nevét. 387 Ha egy gyereket „megrontottak", ónt kellett önteni. A megrontottat a karácsonyi abrosszal leterítették, feje fölé rostát tartottak. Az olvadt ónt hideg vízbe öntötték, a kapott formából állapították meg, ki vagy mi volt a rontó. Úgy gyógyították, hogy ólmos vízbe parazsat tettek, majd a beteggel megitatták.
