Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
ismert. 291 A györeiek ezt a hagyományt felvállalják - bár hajdinát már nem termesztenek -, Györe 1994-ben megalkotott, jóváhagyott címere körül ott a jellegzetes növény: a hajdina. 292 A népi emlékezet szerint „majdnem az összes (györei)parasztnak volt régen hajdenája. Egy évben nagyon elverte ajég a búzát, akkor hajdenát vetettek, hajdenakenyeret ettek." 292. Lehet, hogy a múlt századi nagy jégverés emlékezete ez! 294 Ahogy rekonstruálható, lényegesen kevesebb ételhez használták, mint mondjuk a Zala megyei Boczföldén. 295 Ismeretes volt azonban a hajdenakása, -leves, fogyasztották a hajdenás hurkát. Erre így emlékeznek: „...koptatták, majd megfőzték a hajdenát, rizs helyett a hurkába tették. Ettől az úgy pattogott, mint a virsli. Nem lehetett sokáig tartani, meg kellett enni. " 2% Természetesen takarmánynak is használták a hajdinát. A lovaknak abrakként adták, a marháknak daráitan. Darálásának külön technológiája volt. Előbb bográcsokban megfőzték, majd megszárogatták. Végül a „szászi kis kő-malmokhoz" vitték. Itt kövesztették, azaz „lehámozták a borit". 191 E kitérő után a korszak növénytermelésének bemutatását az értékesítés korabeli, becsült éves adataival zárjuk: 298 Termény „Kifelé" történő éves áruértékesítés volumene az 1930-as évek közepén, q-ban Györe A szomszédos Izmény Búza 200 3000 Rozs 50 700 Árpa 600 1500 Zab 100 200 Szemes tengeri 600 120 Burgonya - 2000 Egyéb magvak 20 200 Bab 50 Mák 20 291 Solymár Imre: Három etnikum falucsúfolói a Völgységben. Bp., 1982. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok, 13. Szerk. Hajdú Mihály. 26-27. p. - Két györei jött haza a szászvári szőlőkből. A vasút alatti részen, a Dalina nevű dűlőnek jöttek át. Ott időnként meg-megállt a víz. Most a hajdina virágzott. Be voltak rúgva, víznek nézték. Az egyik beleereszkedett. A hátán lévő csobolyóból nyakába dőlt a bor. Erre visszakiáltott: „ Ússzunk komám, nyakig ér!" 292 A címert Kovács Ferenc grafikus alkotta, 1994-ben. A györeiek büszkén mutatják körötte a hajdinavirágot. 293 id. Verese Józsefné györei adatszolgáltatótól, 1979. 294 Szászvári rk. plébánia História Parochiae-jának II. részéből: „1856JÚ1. 6. d. u. 3. óriási jégverés az egész tetőt leverte". Ugyanerről a jégverésről és az ekkor fogadott Jogadalmi ünnepről": Spissak, Heinrich: i. m. 1917. 4. p. 295 Bödei János: A hajdina termelése és feldolgozása. Ethnographia, XLVÜI. évf. (1937), 445-450. p. 296 Kovács Sándorné volt györei, nagymányoki adatszolgáltatótól, 1979. 297 id. Verese Józsefné györei adatszolgáltatótól, 1979. 298 Kiss Elemér: i. m. 1935. II. kötet, 369. és 375. p. 71