Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

annyi számokra, a mennyiből mind magok takarékossan élhettenek, mind pedig magzattaikat tisztességesen nevelhették... "

m A regényben önmagát mint Nyárády nevű főhőst rajzolja, megjegyzendő, hogy a nevet egy környékbeli elpusztult falu neve alapján adta.

176 A gyermek Náray édesapjától tanult meg írni-olvasni. Korán kitűnt eszességével, amint erre a regény önéletrajzi motívumai is utalnak: „...A mostani Pécsi püspök... még kis tanulótska korában észrevette Nyárády ritka elmésségét, azért annak szorgalmatosságát minden módokon nevelni igyekezett. Továbbá midőn a fő oskolák hallgatására bővebb tapasztalás okáért Pécsről eltávozott, s honnyunknak más nevezetesebb várossaiba ment, nem csak élelme, s ruházatty a fizetését magára vállalta... (de) muzsikai eszközöket, s a leszebb tudományos könyveket is megszerzetté..."

111 A györei tanító fia tehát elkerült Győréből. Előbb papnövendék lett Pécsett, majd az első év végén kilépett és Pesten, illetve Pozsonyban végezte ajogot. 1826-ban pedig Aradon telepedett le, a Bohuss-család jogászaként.

178 írt értekezést,

179 verseket,

180 regényt, több műfordításáról tudunk. Műfordítás terén a legnevezetesebb, ő fordította legelőször angol eredetiből magyarra Shakespeare „Romeo és Júliá"-ját.

m Gyermekkora az 1800-as évek első, kamasz- és ifjúkora annak második évtizedére esett. „Maré Vára"című regénye fantáziavilágában két rom elevenedik meg, mégpedig Mátyás király korában.

182 A regénybeli nemesifjú kastélya Maré vára, polgárleány szerelmének lakhelye Széplak városa, a Cikó melletti mai „Ótemplom"környéke. A „széplaki bús rom" - mint tudjuk ugyanebben a korban Vörösmarty Mihályt is megihlette.

183 175 Náray Antal: Maré-Vára. Eredeti Magyar Román a Magyar Előidőből. Trattner nyomda, Pest, 1824. I-n. kötet. Idézett hely: I. k. 120. p. 176 Nyarad elpusztult falu, Magyaregregy határában feküdt. 117 Náray Antal: i. m. 1824.

1. kötet, 120. p. 178 Életrajzát, munkásságát részletesen feldolgoztuk: Solymár Imre-Solymárné E. Katalin: Tolna-baranyai élmények Náray Antal „Maré Vára" című regényében. Tolnai Könyvtáros, 1976/1. szám. 47-67. p. Solymár Imre-Solymárné E. Katalin: Náray Antal, Györe szülötte. Kézirat, Bonyhád, 1979. 179 Náray Antal: Értekezés a fő-ispány bírói hatalmáról. Landerer ny. Pest, 1823. - Pécsett írta 1822 júniusában, világosvári Bohus Jánosnak ajánlotta. 180 Náray Antal: Az epedő. Aurora, 3. évf. (1824). - A fellelt ideálhoz. Aurora, 9. évf. (1830), 36-38. p. - Fiacskám halálára. Honderű, I. évf. (1843), 562-563. p. 181 Shakespeare után Magyarázta Náraji Náray Antal: Romeo és Júlia. Szomorújáték. Öt felvonásban. In: Külföldi játékszín. Kiadja a Magyar Tudós Társaság. Tizenhetedik kötet. Budán, a Magyar Kir. Egyetem betűivel, 1839. -Dickens, C/mr/es.'Nickleby Miklós... Ford. Náray Antal. Kiadta Benedek Aladár, atyjának kéziratából. I-JH. kötet. Pest, év nélkül. - Ennek 2. kiadása hat kötetben, mint Benedek Aladár fordítása jelent meg. Bp., 1894. - Náray Antal fia is költő, író. Lásd: Török Erzsébet: Benedek Aladár. Elbert és Társa Könyvnyomda, Bp., 1932. 182 A regény az ún. pityergő szentimentalizmus korabeli stílusa miatt több éles kritikát kapott. Vörösmarty Mihály ezt írta róla: „Maré Vára! Mondd mi pöffeszt? A tengernyi pityer, s a zivatarnyi sóhaj." Pityer = pityergés. 183 So/jmaV/mre.'Jízittamagyar romantika meseföldje". A Völgység, mint irodalmi táj. In: Vadas Ferenc szerk.: A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve, XVIII. Szekszárd, 1993.315-355. p. Győréről lásd: 316. és 328. p. 43