Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Liszt Ferenc levelei (Forrásközlés) • 311

99. Igen tisztelt és kedves Barátom! Nem szeretném Önt hiábavaló ismétlésekkel fárasztani, azonban az én „kötéllel a nyakamon " újabb fordulata kissé nyugtalanít. A múlt évben Trefort miniszter nagyon állította nekem, hogy bizonytalan időre elvetették a Zeneakadémia tervét a pénzügyi helyzetet tekintve?

1 amelyet én mindenkorra biztosítottnak láttam, és reméltem, nem hallok többé a kötelemről beszélni mindaddig, amíg a pénzügyek nem szerzik vissza a gyarapodó helyzetet, amelyet mindnyájan óhajtunk. Hogyan magyarázzuk most Őexcellenciája rendelkezését és adminisztrációs eljárásait, amelyekről Ön és Apponyi Albert tájékoztat engem ?Az adott helyzetben állapítja meg okosan Apponyi - egyformán kellemetlen lehet számomra elfogadni vagy visszautasítani a tiszteletbeli elnökséget, melyet nekem szánnak. Kedves Barátom, adjon nekem jó tanácsot, amely alapján majd eljárok, mikor eljön a pillanat. Várakozva meg kell ismételnem Önnek, hogy ennek az akadémiának a létrehozása számomra időszerűtlennek látszik, és a helyi nehézségektőlfelborzolva, ne elégedjen meg egy nagyon olcsó egyezséggel, amely egyáltalán nem felel meg nekem. Ennélfogva, ha más lehetőség adódik, jobban szeretném felhasználni odaadásomat az országnak. A magyar zene ismét erősen elfoglalt az utolsó két hónapban. Javítottam a hat rapszódiám zenekari könyvét, és befejeztem négykezes átírásukat (paprikával fűszerezve). Mindez Schuberthnéljelenik meg majd, és igyekszem felajánlani a négykezes kiadását az Ön bátor és nagyon bájos virtuóz Ilona lányának. Ha ő valami örömet talál abban, ez kárpótlás lesz nekem átíró munkámért. Max Pinner (amerikai, kit Ön nálam látott a Hal téren) a legkiválóbb zongoristák egyike lett, és egészen kifogástalanul viselkedik. Ezt bizonyította hangversenyén a Caffarelli-palotában december 18-án, pénteken (Keudell úr, németországi miniszter volt szíves kölcsönözni neki szép szalonját). Pinner majd elkísér engem Pestre, ahová február 9-én vagy 10-én érkezem. írtam Ábrányinak és Mihálovicsnak Wagner hangversenyéről „Harangjaim "

n-mal nagyböjtben. Ez alkalommal visszaemlékszem Rubini egy szép mondására. Azt kérdezték tőle, hogy énekel-e majd az utolsó hangversenyemen a pétervári színházban. Ezt válaszolta: „Nemcsak énekelek, hanem táncolok is, ha Liszt kívánja." Még jobban, mint Rubini irántam, kész vagyok feltétlen hűbéri kötelezettségem kifejezni Wagner iránt, és szerfelett kívánom, hogy pesti tartózkodása kellemes legyen. Valószínűleg Dönhoff hercegnő, Standhartner és bécsi barátaim közül mások örömet szereznek nekünk azzal, hogy részt vesznek ezen a pesti hangver3

' A Zeneakadémia tervét az Országgyűlés első tárgyaláskor elutasította: „Minek nekünk Zeneakadémia, mikor eddig is meg voltunk nélküle. "Többek között ez volt egyik indoka az elutasításnak. Ekkor azonban a képviselőknek csak egyharmada voltjelen (1871. február 8.). 1873. február 8-án újra tárgyalták az ügyet és egyhangúlag megszavazták a szükséges költségeket. 32 „Harangjaim" Liszt vokális művéről van szó: a Strassburgi harangokról. Budapesti bemutatója előtt Ábrányi Kornélnak írt, hogy a Longfellow költeményt fordítsa le magyarra és írjon az énekszólamhoz igazodó magyar nyelvű szöveget. 402