Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

A dohány állami monopóliummá nyilvánítása sem vetette vissza a völgységi dohánytermesztést. A fél évszázaddal későbbi adatok a dohány egyre fokozódó jelentőségére utalnak. így Györe esetében: „...A Dohány termesztése olty folyamatokban vagyon, hogy a Határ Nagyságához képest esztendőnként meg terem 600 mázsát... "

m Az 1800-as évek első harmadára a jobbágyi árutermelésben már bizonyos táji munkamegosztás mutatkozott. Az egyes községek célszerűen szakosodtak. Az egyik nagy lehetőség az aprómagvak és olajos növények termelése volt, majd ehhez kapcsolódóan az olajütés, végül az ezzel való kereskedés. A györeiek ebben nem tudtak vagy nem akartak partnerek lenni. A szomszédos Izmény viszont teljes sikerre vitte! A korabeli leírás szerint: „...Lakosai számos malmokban repcéből, tök, kendermagból, mákból, dióból olajat törvén, avval nagy kereskedést űznek... "

m Feltehető, hogy a györei német evangélikusok azért hasznát látták a szomszéd falu prosperitásának, hiszen számukra Izmény „rokonsági falu"-nak számított. Hová került az árufelesleg? Amit a vándorkereskedők nem maguk gyűjtöttek össze, azt a vidék központjába, Bonyhádra kellett beszállítani, mert úgymond „...pénzelnek a Bonyhádi Országos és heti vásárokból, melly város ebben a Környékben Anya Helynek hívattatik... "

m A táji munkamegosztás hasznos és célszerű. Az áruk mozgása kölcsönös, s ez a vidék látható gazdasági emelkedéséhez vezet. Bonyhádról mondja a korabeli leírás: „...A kereskedésnek nagyfolyamatja, a héti vásárok, és a körös körülfekvő helységeknek ki s bejárása gazdagítja, kiket is a zsidóságnak sokasága a héti vásárokra mindenféle élelemhez szükséges eszközökkel tsalogat.

nm Mintegy száz év telt el az első telepesek megérkezte óta. A vidék magyarok, németek, rácok és zsidók munkája nyomán átalakult. Országosan is Jegyzik" a tolnai repcét, mákot, országos, sőt külországi híre van a völgységi dohánynak. „...Völgységijárás... 1 Mező Város... 31 Faluk... mellyek lakosi többnyire Németek, a dohány termesztéssel legjobban foglalatoskodnak, melly is őket mind eddig gazdagította; a dohány, mellyet termesztenek, és egész esztendőben véle fáradoznak, igen kapós, és Fabrikára leg alkalmatosabb, melly mind nagyságára, mind kövérségére nézve minden más Hazai dohányokatfeljut halad, és a Pétsi levél neve alatt külföldön legkapósabb "-írják 1824-ben.

164 160 Egyed... 1986. 94. p. 161 Uo., 109-113. Készítette Busz János, Izmény hites jegyzője, 1829-ben. -1819-ben Tolna megye „néhány nevezetesebb faluja''közt Izményt is felsorolja Magda Pál: „Izmény. 2 olaj malmában sárga és fekete reptzéből, dióból, tök és kendermagból olajat üt; dohányt termeszt." Magda Pál: Magyarországnak és határőrző katonaság vidékinek legújabb statisztikai és geographiai leírása. Pest, 1819. 290. p. 162 Egyed... 1986. 163 Moldoványi József: Tolna vármegyének Geographiai, Statisztikai és Topographiai esmértetése. Tudományos Gyűjtemény, 1824. évi X. füzet, 40-83. p. Idézett hely: 55. p. 164 Uo. - Lásd még: Solymár Imre: Régi Völgység-leírások. Völgységi Múzeum kiadása, Bonyhád, 1990. 18-21. p. 39