Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
zilag a szomszédos Izményhez tartoztak. Győrében már nekik is külön temetőjük volt a falun kívül, a katolikus temető szomszédságában. 146 Az evangélikusok helyzetében jelentős változás következett be a század második felében. Ez nyomon kísérhető a szomszédos, színtiszta evangélikus Izmény és egyháza történetén. Ők 1774-ben megkezdhették az önálló anyakönyv vezetését, II. József türelmi rendelete alapján pedig - élve a szabad vallásgyakorlás lehetőségével -139 család kérvényezte, majd kapta meg 1784-ben a templomépítési engedélyt. 1784. június 13-án került sor az alapkő letételére, 1785. október 30-án pedig Pelitzy nevű új lelkészük felszenteltethette azt. A templom bejárata fölé német felirat került: „Császár kegyelméből, s a nép szorgalmából épült ez a templom!''Mivel a györei evangélikusok Izményhez tartoztak, az ő szorgalmukról is szól az írás! 147 Végül az egyházi iskolákról! A falusi lakosság szellemi fejlődését szolgálta az alsó fokú népoktatás, előbb a Mária Terézia-féle, majd a jozefinista népoktatási politika szellemében. Az egyházi iskolák hálózata kiépült, a meglévők státusa erősödött. E tekintetben a protestáns falvak helyzeti előnyben voltak. Egyházi életük jellege miatt náluk az olvasni tudásnak nagyobb szerepe volt. Adataink szerint az izményi evangélikusok iskolai oktatása 1722-re teszi eredetét, s ezzel az elsők között van a megyében. 148 Ez az iskola mindvégig fennállott. Ezzel szemben sem Győrében, sem Mázán az 1770-es évekig nem jártak iskolába a gyerekek. 149 A györei „első oskola"felállítására csak 1788-ban került sor. „...Anno 788-ik Esztendőiül fogva taníttatik az Iskola..."- írják. 150 Az első katolikus iskolamester Nóvák Antal, aki ekkor 32 éves. Az „iskolába járható "gyerekek száma 33. Közülük négyen kifejezetten szegénynek minősülnek. A kezdeti körülmények keservesek: „...az oskolát az uraság elPörlötte... minden külső és belső eszközökkel újra szükséges építeni... "A tanköteles 33 gyermekből csak 13 látogatta az iskolát. 151 146 Uo. - A györei evangélikusok történetéről: SpissakHeinrich: Die Geschichte der evangelischen Kirchen- und Schulgemeinde zu Györe als Filiale der Muttergemeinde Izmény Gedenkschrift... Kézirat, Györe, 1917. Megküldéséért Allinger János ny. ev. lelkésznek mondok köszönetet! - Spissak a gyülekezetre vonatkozóan 1799-nél régebbi iratot nem talált. Az Egyed-féle leírás számára 1829-ben Kiss Mártony györei hites jegyző írja, hogy az itteni németek „...megszaporodván, a vagy a helyet megunván szerentse próbálás végett külön külömbféle helyekre tőkéstől elszállinkóztak. Úgy tehát jöttek Győrébe is több helységekből, úgymint Izmény bői, Mutsfáról, Kétyről, Murgáróls így tovább. .."(Lm. 90. p.) 1864-ben Czank János községi jegyző pedig azt írta, hogy kezdetben csak két evangélikus család volt itt, a későbbiek „... csak is a szomszéd Tolna és Baranya megyei szomszéd községekből tették át lakásukat." (Gaál Attila-Kőhegyi Mihály: i. m. 1975. 309. p.) 147 Az izményi evangélikusok Kismányokhoz tartoztak. 1774-ben kezdték meg az önálló anyakönyvezést. Poszvék Sándor: A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára az 1903. évben. Romwalter nyomda, Sopron, 1903.161-167. p. - A gyülekezet és a falu történetéről szóló adatok: G. M. gépiratos története, év nélkül: Ismi/Izmény. A szerző adattárában! 148 Hajdú Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében 1770-1790. In: K. Balog János szerk.: Tanulmányok Tolna megye történetéből, IX. kötet. Szekszárd, 1979.105-228. p. Idézett hely: 176. p. 149 Uo.,221.p. 150 TMÖL, Összeírások. 1789. Ö: 459. 151 Hajdú Lajos: i. m. 1979. 127. p. Arányszámok: 213-215. p. 36
