Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

A györei evangélikusok iskolaháza és harangláb állítása ügyében Heinrich Krug tanító 1799. április 12-én megy a pécsi püspökhöz, mint földesúrhoz, építési területet, fát, követ és téglát kérve. Május 29-én születik a döntés. Időközben megváltoztatják szándékukat, már csak a területet kérik és fogadják el, az építést saját erőből végzik. Szerződést kötnek az izményi anyagyülekezet három tagjával, Konrád Kritzmacher ácsmesterrel, Johann Erb kőművesmesterrel és Johann Schnirmann asztalosmesterrel, akik 25,35 és 15 Gulden munkadíjat kapnak. Az új iskola 18x7 méteres, két szoba konyhás, 241 Gulden 39 Krajcár, azaz 482 Korona 78 fillérbe került. A költségeket 29 gyülekezeti tag állta.

152 Györe a múlt század első felében Az 1730 és 1830 közötti száz évben a györei jobbágyok - más helységekhez hasonlóan - szakadatlan küzdelmet folytattak a természettel. A puszta helyeken virágzó falvak jöttek létre, mert a bozótok helyére legelők, az erdők irtásaira szántóföldek kerültek, a mocsarakat kezdték lecsapolni. így a táj képe átalakult. A vízfolyások szabályozása is kedvező hatással volt a vidékre. E célból 1827-ben kezdték meg a völgységi vizek felmérését, szintezését.

153 A XIX. század elejére megnőtt a talajerő-utánpótlás jelentősége. A földek minőségi különbségeivel kapcsolatos termelési tapasztalatok felhalmozódtak, ezen ismereteket apáról fiúra adták tovább. Jól tudták tehát, hogy Győrében „...a Határ Búzára, Kolompárra, Árpára, Dohányra, Kenderre, de leg inkább Hajdinára nézve igen Termékeny, hozzá tevén, ha a Földmívelő Szorgalmatossan trágyázhatya..." A szűzföldek feltörésekor, ötven-száz évvel korábban erre még nem volt szükség. Most már kellett a rendszeres talajerő-utánpótlás. A művelési ágak változása a szántóterület növelését kívánta meg. Egyelőre azonban a domboldalakat még nem művelik. A györeiek külön szerencséjüknek tartják 1828-ban, hogy a falubeliek szántóföldje „...igen Szép igyenes helyen fekszik és tsak igen kevés darab földek találtatnak, mellyek oldalas helyen volnának... "A fejlődést szolgálják a negatív tapasztalatok is. A gyakori gyenge termés vezeti rá a györeieket, hogy határuk „...Kukoritzátpedig és zabot teremni Nemjo... "

154 Az intenzívebb gazdálkodást mutatja a rétgazdálkodás fokozódó jelentősége is. A györeiek büszkén mondják, szántóföldjük mind száraz, zápornak és veszedelemnek nincs kitéve. Annál inkább a rétek, hiszen a györei határ „...Rétye alkalmatlan, szinyedéses, kevés, rósz gazt termő, és a záporozástól okozható kárnak ki vagyon téve..." X52

Spissak, Heinrich: i. m. 1917. A fordítást Ruskóné Németh Juditnak köszönöm. 153 Podolai: Völgységi rétek és malmok, II. 1829. TMÖL, Térképtár, T181 Jelzettel. - Györe közelében: Rotermel malom, Tófői malom, Weber malom. T 181/3. térképlap. 154 Egyed... 1986. 93. p. 37