Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Liszt Ferenc levelei (Forrásközlés) • 311
hallgatni előzetes kritika nélkül bűn, művészetellenes. Minden valószínűség szerint az a háború, melyet ellenem folytatnak, még több évig tart, erre teljesen felkészültem, annyira, hogy a sajtó óriásai nem keltenek bennem semmiféle rémületet. Egy eredeti gondolkodó azt mondta valahol: Az értelem nem terjeszkedő, hanem határozott mennyiség, ezért egy ember nyugodtan felveheti a harcot tízezerrel, és egy ezer tökfejből álló gyűlés nem tesz ki egyetlen okos embert sem. Jelképünkül egy vihartól erősen tépázott fát javasolok, amely mégis piros gyümölcsöket mutat fel minden ágán, ezzel a körirattal:Dum convellermitescunt... Conquassatus sedferox. (Amíg összezúznak, megszelídülnek... Összetörten, de vadul...) Ami engem illet, biztos lehet benne, hogy tudatomban van az a törekvés, mondhatnám művészi hivatásnak is, melyet rám kiosztottak, és ha, ahogy azt remélem, az Isten éltet és erőt ad nekem, türelemmel és rendíthetetlen energiával erőm fogytáig teljesítem azt. Végül éppen most írattam Rózsavölgyinek, hogy Rietschef medálionjának (mely remekműnek számít) egy példányát azonnal küldje el Önnek és kérje bocsánatát egy félreértés által okozott késésért. Legyen olyan jó engem Augusz asszony jóakaratú emlékezetébe idézni, és megterhelem Önt gyöngéd üdvözleteimmel Anna és Ilona kisasszonyok számára, éppúgy legjobb üdvözleteimmel Huber kisasszonynak, várva, hogy örömöm lesz újra kezdeni a kukoricáson át a versenyeket, melyek sokkal érdekesebbek és hasznosabbak is, mint a bíráló cikkek olvasása. Mindnyájuk őszintén odaadó és hálás Weimar, 1854. március 21. Liszt Ferencé. Ui.: A zürichi betegségem most kellemetlenkedik, és több mint két hete az ágyat kell őriznem. Habár a paprikák nekem szigorúan tilosak bizonyos ideig, legyen szíves megköszönni Ráday grófnak azt a kedves törekvését, hogy azokat megkapjam, várva, hogy megengedjék nekem azok használatát. Május 12-én Aix-la-Chapelle-be megyek vezényelni (pünkösd három napján) az alsó-rajnai zeneünnepet, melyről majd hírt kap. Örvendek, hogy a kis ajándék, melynek átadását nevemben Doppler* úrnak Öntől kértem, tetszett neki. Ami Erkelt illeti, nem állom meg, hogy elmarasztaljam, amiért Prelűdjeimet előadatta a Pásztor szimfónia és a Manfréd nyitánya után a filharmonikus hangverseny végén. Ezekben az esetekben, hacsaknem szándékoznak olyan új müveket feláldozni, amelyek újdonságuknál fogva több figyelmet követelnek mind a közönségtől, mind az előadók részéről, a természetes sorrend a 7 Rietschel Ernst (1804-1861) szobrászművész, a jénai egyetem díszdoktora. Az 1852-ben készült Liszt-domborművet Augusz Antal az újvárosi templomban helyezte el. 8 Doppler Ferenc (1821-1883) fuvolaművész, zeneszerző, a Nemzeti Színház karnagya. Liszt több magyar rapszódiáját hangszerelte. Liszt levélben kérte a kiadót: „nem szabad elfelejteni Doppler nevét a címlapra tenni, mert csodálatosan végezte ezt a munkát." 316