Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Liszt Ferenc levelei (Forrásközlés) • 311

Beethoven-szimfóniát, Mozartot vagy Haydnt a hangverseny végére helyezni és nem az elejére, ahogy Erkel és néhány más kortársa teszi. Legalább ebben nem vagyok példa. 7. Igen tisztelt és kiváló Barátom! Igyekszem Önnek nagy szeretettel megköszönni a jó hírt, melyet ma reggeli levele hozott nekem, és kétszeresen lekötelez, hogy volt szíves eljuttatni hozzám. A jóindulatú emlékezés, amelyet Őeminenciája a bíboros prímás Scitovszky

9 méltóztat tanúsítani irántam, végtelen nagy örömet okoz nekem. Remélem, hogy megadatik nekem arra úgy válaszolni, ahogy szeretném és ahogy kell. Az egyházi zeneszerzés már régen vonz és erősen foglalkoztat. Mielőtt szerencsém volt Önt megismerni, eléggé alaposan tanulmányoztam Rómában a 16. század mestereit, Palestrinát és különösen Orlando diLassót. Sajnos, az alkalmak, hogy hasznot húzzak ezekből a tanulmányokból és hogy folyvást engedjek egyéni ihletésemnek, nem nagyon jelentkeztek nálam mostanig, mivel meg kell mondanom - az egyházi zene alkotásai csak kedvezőtlen lehetőséggel találkoznak a szokásos sajtóban és szerzőik nem keresik meg rajta még az ivóvizet sem. Valamikor, néhány éve mintegy véletlenül, közreadtam (Breitkopfnál és Hartelnél Lipcsében) egy misét énekhangra, orgonakísérettel, egy Miatyánkot, egy Üdvözlégy Máriát, hogy eleget tegyek szívem óhajának, ami meghatározóbb számomra, mint bizonyos külső előnyök. Ezek a művek úgy éltek elmémben, mint a létrafokok, amelyeken szükséges átmenni, hogy belekezdjek másokba és szélesebben, kifejlődöttebben alkossak azután. Milyen kedvezőbb és ünnepibb alkalom kínálkozhat ennek megvalósítására, mint az esztergomi bazilikának, az örök Igazság és hazánkban a kereszténység eme antik székhelyének az avatása. Ámbár elgondolkodtam ezen a helyzeten, az első gondolatom a centurioévolt: Uram, nem vagyok méltó...., nem tudnék másképpen cselekedni, mint tiszteletteljes köszönettel elfogadni a javaslatot, melyet az első bíboros Őeminenciája tett nekem az Ön baráti közreműködésével. írok majd egy ünnepi misét (énekkarra és zenekarra), és vezényelni fogom az előadását augusztus 15-én Esztergomban, ahol egyben beváltom ígéretemet, hogy játszom a bazilika orgonáján. Néhány hét múlva (eleget téve több kötelezettségemnek, amelyektől másképpen nem tudok szabadulni) munkába kezdek és július elsején befejezem, és lemásolva a misét, ugyanennek a hónapnak a 15. napján majd megérkezem Pestre és innen, az ott kapott utasítások szerint Esztergomba 9 Scitovszky János bíboros (1785-1866). Liszt 1846-ban Szekszárdról Pécsre kirándulva még mint püspököt ismerte meg. Ekkor Scitovszky egy misét kért a pécsi székesegyház újjáépítésének megünneplésére. Később Esztergomba helyezték és bíborossá avatták. Nem feledkezett meg Lisztről és a megrendeléséről sem, és ennek lett az eredménye az Esztergomi mise, amely Liszt egyik fő műve. 317