Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Töttős Gábor: Babits bölcsői körül • 263

egyidős Dienes Valériával, nemcsak a filozófusnőt, Szabó Ervint, Jászi Oszkárt, hanem Ady Endrét is barátai közé sorolhatta: a költő 1909-ben meg is látogatta Szekszárdon. Mindezt természetesen tudja Babits a Halálfiai megírásakor, amikor visszaemlékszik a kínos, de egyben felemelő jelenetre. A szerkesztőségi szobában, némi megaláztatás után „Imrus úgy érezte, mintha egy más világba csöppent volna. S szinte megdobogott a gondolatra, mily büszke belépőjegye van e világba; mert nincs-e a zsebében a lefordított Heine-vers, melyet nemsokára nyilván a saját versei fognak követni? Alig várta, hogy elővehesse, s bizonyságot tehessen róla, hogy, ha a beszédben ügyetlen s viselkedésében valóságos kisfiú is még, mégis modern és szabad szellem már, mint Heine, tagja a »Szentlélek Lovagrendjének«, amelyről a német költő beszél - Poétáskodik a gyerek - mondta Döme bácsi, - ugyan, édes Dolfi öcsém, ne restellje a fáradságot, nézze meg az irka-firkáit! Apja-nagyapja talentumos ember volt, a famíliában van a talentum, talán ö is megüti a mértéket. - Hogyne, nagyon örülök, fordult Imrusra Schapringer mosolya. - Mindig szívesen látom a vonal alatt. Kellene is már valamit csinálni Sóton, ifjú erőkért lihegünk, valami lüktetést szeretnénk hozni ebbe a szellemi sivárságba, Madagaszkárban nem olyan idegen az irodalom, mint itt".

5S A „vonal alatt", vagyis a Tárca rovat, amelyet olykor Csarnoknak is neveztek, valóban elbír már ekkoriban mindenféle költői próbálkozást. A szerkesztő szövege stílusában inkább a főszerkesztő Geiger Gyulára vall, akinek a lapalapítással nagy tervei voltak, de ekkoriban már leszállóban van csillagzata: egyre kevesebb a kezdetben sem sok előfizető, sok hirdetéssel, még több ollózással megtöltött hetilappal egyre nehezebb a verseny a régi, megbízható Tolnamegyei Közlönnyel, s az új, kiválóan szerkesztett Tolnavármegyével, dr. Leopold Kornél lapjával. Alig három év múlva a két utóbbi lap szerkesztői összefognak és megbuktatják a húsz évfolyamot túlélt vetélytársat, amelyet fénykorában is mindössze ötvenen (!) fizettek elő Szekszárdon... A Szekszárd Vidéke igazi jelentőségét nem is ez a szám mutatja, hanem az, hogy először tűzte zászlajára a megújhodás igényét, s ezt szerény tehetséggel, de annál nagyobb lelkesedéssel szolgálta is. Számos jeles kortárs külföldi író mellett közölt a főszerkesztő-lap tulajdonos iskolatársától, Reviczky Gyulától verset és prózát, de fontos, értékes helytörténeti írások jelentek meg itt - többek között Wosinsky Mórtól, aki a regényben Tudós Cirill, a Gombos Cirill nevet egy bajai tanártársától kapva. Az újság azonban kezdettől fogva nem idegenkedett a személyeskedéstől: még alapító munkatársát, Kenézy Csatárt is elüldözte, pedig a Szekszárd írásmódot is neki köszönhette az addig általános Szegzárddal szemben. Az előbbi formát a város szülötte, Perczel Dezső belügyminiszter 1903 szeptemberében tette kötelezővé, de még utána sokáig - egyebek közt Bartók Béla 1920-as évekbeli leveleiben is - a Szegzárd alak került elő. Geiger, a regény Hintáss Gyulája száHalálfiai, 301. p. 285