Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

E terület népességét nemcsak a többnyelvűség jellemezte. A vallás sok­félesége mögött a foglalkozás megosztottságát kell látnunk. Az „óhitű"azaz görögkeleti vallásúak nagy része a görög vagy szerb, de mindenképpen a Bal­kán felől jött kereskedőréteg, amely onnan hozott árut, s rendszerint időle­gesen települt le. Mindenképpen ragaszkodott azonban külön kultúrájához, amelynek letéteményese a vallás, a templom és a paplak volt. A zsidóság ekkor kezd nagyobb számban betelepülni erre a vidékre és lassan átveszi a kereskedelemben a vezető szerepet. Mozgékonyak, igényte­lenek és ők is ragaszkodnak ősi kultúrájukhoz, a vallás összetartó erejéhez. Amint lehet, felépítik zsinagógájukat. A vegyes vallású településekben érdemes figyelnünk a vallás eltérő fog­lalkozást és kultúrát kifejező voltára. Forrásaink megszólaltatásakor külön figyelmet szenteltünk az egyes településekben kimutatott „idegen "népesség arányának II. József népszám­lálása idején. Ez azért tűnik fontosnak, mert ahol feltűnően magas ennek a népességnek a száma (mint pl. Szekszárd esetében), ott érdemes megkeres­nünk ennek okát. Elképzelhető, hogy e mögött nemcsak gazdasági tényező­ket találunk majd. Egy másik kérdés, amelyben az itt megvizsgált források ta­nulmányozásából új részeredmények születhetnek: az állatállomány prob­lémája. Általában igen keveset tudunk a megye egyes településeinek állattar­tásáról, állatállományáról. A hadmérnökök becslései felhívhatják a figyel­met arra, hogy hol és mit érdemes e vonatkozásban más forrásokban (me­gyei összeírásokban, családi levéltárakban vagy másutt) megvizsgálni (pl. juhtenyésztést, a ló- és a szarvasmarhaszám arányát, az ebből levonható - gazdálkodásra vonatkozó - következtetéseket stb.) Mindez segítséget jelent­het nemcsak a történettudománynak, hanem a néprajz tudós kutatóinak is. Az adatok egybevetésének egy másik szempontja: a települések úthá­lózatban betöltött szerepének vizsgálata. Ahol több út fut össze, ott számol­nunk kell a település fejlődésével, s ezt az időrendben vizsgált adatok rend­szerint igazolják is. Ha azonban a ház vagy a népesség száma - a várakozások ellenére - csökkent, ott érdemes ezt közelebbről megvizsgálnunk. Előfor­dulhat, hogy a használt forrásban van elírás vagy hiba, de lehet, hogy a nem várt adat felbukkanása helyi katasztrófára vezethető vissza (járvány, tűzvész, jégeső, állatbetegség stb.) hiszen ez a múltban egész községek fejlődését tet­te tönkre, virágzó településeket változtatott rommá, elhagyott vidékké. Összegzésünkben az egyéb adatok egybevetésének is helyet kell bizto­sítanunk. Ennek egyik ága az azonos források összehasonlítása. Már szól­tunk arról, hogy az Országleírás anyagában különböző típusú helységtáblá­zatok vannak. Tolna megye, elég mostohán, a legkevésbé részletes és bősé­ges felmérésekkel van képviselve ebben az adatcsoportban. Somogy megye községei több és részletesebben feldolgozott táblázatban szerepelnek, ame­lyek több adattal és a megye több településére kiterjedően készültek. Meg­győződésem, hogy ez a nagy eltérés nemcsak az összeíró mérnökök hibája. A megyék pusztulását általában az emberveszteséggel mérik, de éppen any­257

Next

/
Thumbnails
Contents