Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

minősített útszakasz, tehát az egész út hosszának mindössze 4,7%-a került a kevésbé jó kategóriába. A többi útszakaszt a mérnök első osztályúnak minősítette, s mindegyik út kereskedői út volt.

122 A vízrendezés és az utak addig lezajlott „rendezése"némiképp megrövidítette és mindenképpen megjavította az utakat. Érdemes megemlítenünk, hogy ez a jelentés a posta úthosszát is pontosan feltüntette a megyehatároktól s az 48 538 öl, vagyis 92 km volt. Ha az itt felsorolt utakat és a hadmérnök által feljegyzett útvonalakat egybevetjük, akkor rá kell jönnünk arra, hogy Tolna megye reformkori kereskedelmi útjainak nagy részét hadi útként használták már a század elején is. Ezekre az utakra gondot fordítottak és az azokat „kísérő"településeket figyelemmel kísérték. Főként a hidak felmérésére, rendben tartására fordított nagy gondot a polgári közigazgatás is. 1786-ban, a már említett útösszeírás során 36 kő- és 84 fahidat jegyeztek fel Tolna megye területén.

123

1799-ben egy Helytartótanácsi rendelet nyomán - 82 szilárd anyagból épült és 47 fából készült hidat jegyeztek fel, amelyeknek rendszeres karbantartását a megyének kellett végeznie.

124 Az 1820-as évektől nagyobb lendületet vett vízrendezési munkálatok nyomán és után készült, 1837-ben benyújtott megyei úthálózatról készült jelentésben Beszédes József 82 kőhídról és 72 fahídról tett említést, mint fontos tájékozódási pontokról.

125 Ez az úthálózati leírás, a hidak helyének és anyagának jelzése már arra utal, hogy a megyében az úthálózat kialakult és megszilárdult. Ezeknek az utaknak iránya egy-egy település gazdasági életének pozitív alakulásában is bizonyosan - nagy szerepet játszott. Az utak kereszteződésében rendszerint olyan mezőváros állt, amelynek lakói ki tudták alakítani azt a kereskedelmi forgalmat és közlekedési kis- vagy nagy központi jelleget, amelyet a reformkorban fellendülő gazdasági élet joggal várhatott el tőlük. Összegzés Áttekintve Tolna megye útviszonyait amelyek e gyér források adataiból nyomon követhetők voltak, megállapítható, hogy a „vizek hazájaként" jellemezhető területen a 18-19. század fordulóján már összefüggő és az utakkal kapcsolatosan kiépült településhálózattal kell számolnunk. Az 1800-as évek első évtizedében a megtelepedés és újraépítés nehézségeivel küzdő lakosság problémái jelentkeznek - szinte rejtetten - a számadatok és leíró források tükrében. 122 Uo. KI, 258/1837. 123 Uo. KI, 1786. március 17. (711) 124 Uo. KI, 1799. december 2. (1047) Köszönöm Kárpáti Andrásné levéltárosnak, hogy erre az anyagra figyelmemet felhívta. 125 Uo. KI, 258/1837. 256