Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

Tengelicz közlekedésben játszott jelentőségét mutatja, hogy szerepel a postalexikon névjegyzékében, mint Praedium Kajdacs falu és Hidvég-puszta között. Hatórányira fekszik Pakstól és ugyancsak ennyi idő távolságra Tolnától.

100 Ezek után a hadmérnök adatai különösen érdekesnek tűnhetnek. Egy falu és a pusztája közötti távolság 4 óra? Vagy a köztük lévő út lehetett túlságosan nehezen járható? A hadmérnök Kajdacs házainak és istállóinak számát 120-120-ra becsülte, az ott elszállásolható férfiak számát 2500, a lovakét 500-ra tette. A község állatállománya az 1810-es években 250 lóból és 300 igavonóból állt. Tengelitzen 15-15 volt a házak és istállók száma, az elszállásolható személyeké 300 fő, a lovaké 60. Az állatállomány 20 ló és 30 ökör. A két település közötti nagyságrendi eltérés tehát számokkal is kifejezésre jutott. L. Nagy adatai mindenben alátámasztani látszanak ezt a mérnöki becslést. Az 1820-as években az anyakönyvi bejegyzések alapján 158 ház állott Kajdacs faluban, egy katolikus templom és 1294 lakos élt ott. Ezek zöme protestáns volt (773), de 500 fő felett volt a katolikusok száma és 12 izraelita vallásút is feljegyeztek. Tengelitz a puszták és külterületek között szerepel, de feljegyezték hogy filiális templom állt területén, s 29 házban 270-en laktak ott. Az Egyed-féle kérdésekre adott válaszok kicsit közelebbről is megismertetnek minket Kajdaccsal, amelyben magyarok laktak. 125 jobbágyházat számláltak össze benne 1829-ben, de nyilván több ház is állt ott. A falu katolikus lakosai 365-en voltak, a reformátusok 617-en, de a faluhoz tartozó pusztákkal együtt a lakosság teljes száma 1873 fő volt! 20 zsidót és 8 cigányt jegyeztek még fel a faluban. A Pécsről Fehérvárra haladó országút a település keleti része mellett haladt el. Az egész falu ekkor másfél utcából állott, a fekvése egyenes volt és hosszan nyúlt el. A házakat „rendesen" építették.

101 E „hadi-út"mellett fekvő másik három falu: Nagy Dorog, Györköny és Bikács, ahonnan ez az út Fejér megye területén Vájta és Czecze érintésével haladt Fehérvár felé. E három falu H József idején is már a jelentékenyebb települések közé tartozott. Nagy Dorog községben 333 ház állott, amelyekben 2267 főnyi népességet jegyeztek fel. A hozzá tartozó Földes pusztán 8 házban 42-en laktak. Györköny faluban 224 házban 1362 lakost jegyeztek fel s a hozzá tartozó pusztán, Tápén, 14 házban 129-en laktak. Bikács nevét Bikác formában írták, 106 ház állt benne 1786-ban, amelyekben 678 lakost jegyeztek fel. Pusztája ennek a településnek nem volt. A Vályi lexikon magyar falunak írja Nagy Dorogot, amely a Lengyel család birtoka volt. Lakosai katolikusok és reformátusok, Kajdacs filiája. Közel van a Sár vízéhez. Határa homokos, erdeje, szőleje nincs, ezért határát harmadosztályúnak minősítették. - Györköny neve nem szerepel Vályi lexiko100 Crusius i. m. III. köt. 6. o., uo. V. köt. 40. o. 101 Egyed... 114-116. o. 246