Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

nában. Bikács magyar és német faluként került megemlítésre a lexikonban. Birtokosa Mundpach „uraság". Lakosai katolikusok, Kajdacs filiája. Simontornyától egy mérföldnyire fekszik. Szántóföldje kevés és homokos. Néha elborítja az árvíz, mely a Sárvíz áradásának következménye. Határában fa nincsen, ezért harmadosztályúnak minősült.

102 A postalexikon Nagy Dorog faluról megjegyzi, hogy Györkönyhöz közel van és 3 órányira fekszik Pakstól. Református imaháza van és a Lengyel nemesi család birtoka. A Sárvíz folyó itt hajózható! - Ebben a lexikonban megtalálhatjuk Györkönyt is, amely több nemesi családnak volt a tulajdona a földvári járásban, közel Nagy Doroghoz, egy evangélikus imaházzal. Egyórányira volt Pakstól. Bikács a paksi uradalomhoz tartozó falu volt, Györköny mellett, evangélikus imaházzal. Kétórányira volt Pakstól.

103 A hadmérnök adatai alapján mindhármat a közepes falvak közé sorolhatjuk. Nagy Dorogon 250-250 ház és istálló volt, - becslése szerint, - 5000 férfi és 900 ló számára jelölt meg férőhelyet. Az állatállományt 500 lóra és ugyanannyi igavonóra becsülte. - Györköny faluban a házak és istállók száma 200 volt, az elhelyezhető férfiak száma 4000, a lovaké 800. Az állatállomány 300 lóból és 450 igavonóból állt. Bikácson 80-80 volt a házak és istállók becsült száma, 1600 férfi és 400 ló volt abban elszállásolható. Az állatlétszám 200 ló és ugyanennyi igavonó volt ebben a faluban. A hadmérnök a megjegyzés rovatban hosszabban foglalkozik ennek az útnak sajátosságaival, s ennek során megjegyzi, hogy az áthaladás a felsorolt településeken rendezett, azok körül is járhatók Paks kivételével, amely közvetlenül a Duna partján fekszik, míg a másik oldalán hegy van, melynek oldalát kertek díszítik. Kiemeli, hogy Dunaszentgyörgyön nemesek laknak. Katonai jelentőségük között említi Paks néhány nagyobb épületét (Festetics birtokaként), amelyek kórházzá illetve katonai raktárrá alakíthatók. Jó földművelés, de kevés szőlőművelés folyik ekkor ezen a területen. A lakosság erkölcsi tulajdonságai, karaktere, továbbá fizikai állapota és a polgári hatóság egyébként éppen olyan, mint másutt. Manufaktúra és gyár - amely hasznos lehetne, - ezen a tájon nincsen. Rövid és tömör beszámoló ez olyan időben erről a tájról, amikor már előre vetítette árnyékát egy következő háború lehetősége. Az 1820-as években ezeknek a településeknek hivatalos adatai a következőképpen mutatják be azokat: Nagy Dorogon református templomot említ L. Nagy feljegyzése, 384 házzal és 2666 lakossal, kiknek zöme protestáns volt (52 katolikus és 6 görögkeleti is élt még a faluban). - Györkönyben evangélikus imaházat, 283 házat és 1394 lakost jegyeztek fel, zömmel protestánsokat (95 katolikus és 3 izraelita lakott még ebben a faluban). - Bikácson ugyan102 Vályi i. m. I. köt. 513. o., 212-213. o. 103 Crusius i. m. II. köt. 76-77. o., 337. o. - uo. I. köt. 230. o. 247