Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209
jól terem. 96 - A postalexikon e tudásunkat annyival bővíti, hogy megemlíti református imaházát és egyórányi távolságát Pakstól. 97 A hadmérnök 200 házat és ugyanannyi istállót jegyzett fel ebben a faluban, s 4000 férfi és ugyanannyi ló számára volt ekkor itt elszállásolási lehetőség. Dunaszentgyörgyön az állatállomány 380 lóból és 500 igavonóból állt becslése szerint. A jelentés megjegyzés rovata kiemeli, hogy ennek a falunak lakói nemes emberek (Edelleute). L. Nagy művében ez a falu református templommal és 201 házzal szerepel. Lakosainak száma 1704 fő, akiknek döntő többsége protestáns. (A faluban 46 katolikus és 17 izraelita lakost jegyeztek még fel.) Az Egyed-féle kérdésekre adott válaszok tiszta képet állítanak elénk erről az érdekes településtípusról. A falut a 18. század elején szállták meg magyarok, curialista nemesek. A társadalma valóban egyedinek tűnik: 1177 nemes és 34 mesterember lakta 1829-ben a falut és ez utóbbiak közül csak 14 volt nemtelen, a többinek megvolt a nemességét igazoló okmánya. A kisházasok és árendások többsége nemesember volt, bár vagyontalanok voltak. 327 házat és 1985 lakost jegyeztek fel, akik mindannyian reformátusok voltak. A falunak több földesura volt, az országút nem haladt át a községen, hanem mellette vezetett Paksról Tolnára. 98 Az út következő állomásaként a településtáblázatban a hadmérnök Paksot jegyezte fel. E mezővárosról - a postaúttal kapcsolatban - már megemlékeztünk. Az ott közölt adatokat csak azzal egészítjük ki, hogy a hadmérnök szerint ebben a mezővárosban 20 000 embert és 4000 lovat lehetett elszállásolni. A Paksot követően felsorolt 7 falu közül kettő már Fejér megyében feküdt (Vájta és Czecze), s a többi 5 közül is egy hivatalosan puszta (Tengelicz), noha a hadmérnök a falvak sorában jelöli. A Paks utáni első állomás a tőle nyugatra fekvő Kajdacs, amelynek határában II. József korában készült népszámlálás idején hat pusztát tüntettek fel, s ezek egyike volt Tengelitz (sic!). Kajdacson 1786-ban 141 házban 914 lakost jegyeztek fel, s a községhez tartozó pusztákon általában 8-13 ház állott, s a népesség száma 12 és 133 között ingadozott. Tengeliczen 10 házban 122-en laktak. Vályi lexikonában Kajdacs magyar faluként szerepel Tolna megyében, katolikus lakosokkal. A Sárvize mellett fekszik. Földje termékeny, a Sár vízének nádja is elegendő számukra. A Dunától kétórányira fekszik, erdeje, szőlője nincs, eladásra jó módgyuk van." Tengelicz is szerepel ebben a lexikonban, mint szabad puszta Tolna megyében, földesura „Gindly uraság", a puszta Kajdacs filiája." A postalexikon azzal egészíti ki ezeket az adatokat, hogy Kajdacsnál megemlíti a katolikus plébániát és a református imaházat, s azt is, hogy 2 órányira fekszik Pakstól, s ugyanakkora időbeli távolságra Tolnától. 96 Vályi i.m. III. köt. 366. o. 97 Crusius i. m. II. köt. 105. o. 98 Egyed... 70-73. o. 99 Vályi i. m. II. köt. 262. o. - uo. III. köt. 487. o. 245
