Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

A néhány évvel később készült és más szempontokat figyelembe vevő postalexikon azt jegyezte fel e mezővárosról, hogy a Festetics grófi család uradalma és mezővárosa, amelytől a megye a nevét kapta. Római katolikus plébániája van. Postaváltó állomás Szekszárd és Paks között. A Duna partján fekszik, közel Mözshöz és Apátihoz. Postaállomása van.

27 Érdekes módon a hadmérnök településtáblázataiban nem találjuk nevét, lehet, hogy listánk nem teljes és ennek anyaga még valahol az országleírás kötegében rejtőzik. Más forrásból tudunk róla annyit, hogy a Budáról Eszékre tartó útból egy szakasz Bonyhádnál Pécs felé ágazott el, s abból egy mellékág Hőgyész felé vezetett. A vármegye tudatosan törekedett arra, hogy a megye három fő központja: Tolna, Hőgyész és Bonyhád között ne csak meglegyen, de javuljon is a közlekedés. Tolna oppidum fő vonzerejét az élő Duna adta, a népesség nagy részének (hajósoknak, halászoknak) ez adott megélhetést, a kereskedelemnek nyújtott nagy előnyökön kívül.

28 1811-ből a már említett püspöki visitáció jegyzőkönyve őrizte meg számunkra Tolna mezőváros népességadatait. E szerint az anyaegyházban, vagyis Tolnán 3756 római katolikus élt akkor, 10 görögkeleti, akik Grábócra jártak istentiszteletre, 3 lutheránus és 5 kálvinista.

29 1828-ban L. Nagy művében mint gróf Festetics család mezővárosát említi, ahol postahivatal és római katolikus templom áll. Házainak száma ekkor 662 volt és a népesség számát 4771 főnek jelezte. Többségük katolikus vallású volt, de volt közöttük 12-12 görögkeleti, illetve protestáns és 4 izraelita is. Igen figyelemreméltó Tolna város vezetőinek az Egyed-féle kérdésekre adott válasza. E szerint 1829-ben - az urasági épületekkel együtt - a mezővárosban 693 ház volt és 5334 lakos (közülük 7 volt görögkeleti, a többi katolikus), a határában erdő volt, s a szántóföldeken gabonán kívül kukoricát, dohányt és krumplit termeltek. A hozzá tartozó pusztákon juhtenyésztés folyt. Évi 4 vásárt tartottak.

30 Ez a mezőváros, annak ellenére, hogy viszonylag közel volt a megyeszékhelyhez, éppen olyan jelentős volt mint az. Sőt, mivel a postahivatalon kívül dohánybeváltó, talpkereskedés és „nagysörház"is volt benne, továbbá Pest és Bács megyébe átvezető rév is működött a Dunán, gazdasági, de főként kereskedelmi szempontból fontosabb helynek tűnik, mint Szekszárd. A negyedik postaállomás Paks mezőváros volt. II. József idején 854 házat és 4685 lakost jegyeztek fel benne, s valamivel több volt az „idegen "mint a távollevő (107, illetve 86 fő). Nagy határú mezőváros volt, négy puszta tartozott hozzá (Akalics, Biritó, Csámpa és Gyada). Ezekben összesen 51 ház állott és 395 lakos élt. Ez jelzi az akkori allodiális majorsági gazdálkodás kiterjedt voltát. 27 Crusius i. m. V. köt. 88. o. 28 Glósz József: A feudalizmus válsága és a polgári átalakulás időszaka. 1790-1867. In: Tolna mezőváros monográfiája. Tolna, 1992. 288-290. o. 29 PPL, Király J. püspök vizitációja 1811-ben. 66-67. f. (13. §). 30 Egyed... 228-232. o. 222