Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

Vályi lexikona szerint „magyar, elegyes mezőváros", földesura báró Rudnyánszky és „több uraságok". Lakosai katolikusok és reformátusok, az országútban fekszik, Tolnától két mérföldnyire. Régen is virágzó hely volt, a törökök erősséget emeltek itt. Az uraság lakóhelyén kívül postaállomás van e mezővárosban. A Duna mentében fekszik, ezért jó lehetősége van az el­adásra, vagyis kereskedelmi szerepe már a 18-19. század fordulóján kiemel­kedő volt. Kevés erdeje, de tágas rétje és legelője volt a határban. Első osz­tályba sorolták. 31 A postalexikon kiemeli, hogy uradalmi és mezőváros egy­ben, ahol három felekezetnek van temploma: római katolikus, református templom és zsinagóga. Tolna és Földvár között postaváltó állomás, közel a Dunához, két puszta között. Postaállomás van. 32 A hadmérnök ennek a mezővárosnak a házai számát 1200-ra becsülte, ami 350-nel több, mint II. József idején volt. Két helyen is feltüntették a hely­ségtáblázatokban és az egyik helyen az istállók számát is feljegyezték, s ezt 1000-nek írták. Az állatállomány 2000 ló és 2500 igavonó. Mindezek a magas adatok kiemelik Paks gazdasági erejét a környezetéből. A főút mellett fekő települések közt Paks jelenti a kivételt, amennyiben nem körüljárható, hi­szen szorosan a Duna mellett fekszik. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Pakson több magas és szilárd anyagból készült épület van, amely részint kór­házzá, részint katonai raktárrá alakítható át. L. Nagy munkája Pakson csak a postahivatalt és 4 felekezet templomát említi (mindkét protestáns felekezetnek külön temploma volt már akkor). Ekkor 919 ház és 7292 lakos volt ebben a mezővárosban. A lakosok nagyobb része (4239 fő) volt katolikus, 7 lutheránus, 2407 kálvinista és 639 izraelita al­kotta a népességet. Figyelemre méltó adatokat közöl Paksról annak bírája és tanácsa 1829­ben. Eszerint ebben az oppidumban - az urak és nemesek házával együtt ­1327 ház állott ekkor. Lakosainak száma 3840 katolikus, 1350 lutheránus, 900 református és 283 izraelita volt, vagyis 6373, jóval magasabb mint amennyi­nek Nagy műve állítja. Négy országos vásár tartására volt joga. Erdeje napon­ként fogyott és szőleje sem volt sok; 20 utca alkotta. Volt benne posta, patika, sóáru és két rév. Nem szerencsés fekvésű hely - írták -, tűz, jég és a Duna ára­dása gyakran dönti nyomorba lakóit. 33 Északi irányban az utolsó postaállomás ebben a megyében a Duna mellett fekvő Földvár volt. Ez az oppidum már 1786-ban igen népes volt, há­zainak száma 1052, magasan túlszárnyalta ekkor a Tolna megyei összes me­zőváros népességszámát. Tényleges népessége 5839 fő volt, s 56 fővel élt benne több idegen mint távollevő. Két puszta tartozott határához (Kér és Kömlőd), amelyekben 213 házban 821 főnyi népesség élt, egy népes falu lé­lekszáma volt ez! 31 Vályi i. m. III. köt. 6. o. 32 Crusius i. m. IV. köt. 135. o. 33 Egyed... 202-205. o. 223

Next

/
Thumbnails
Contents