Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

formátus templom van a területén, a megyei magisztrátus innen irányít, és postaállomás Bátaszék és Tolna között. Kiváló boráról nevezetes.

23 Ilyen előzmények után egészen meglepő a hadmérnök feljegyzése a Helységtáblázatban. Nem tünteti fel a népesség számát, csupán a házakat jelöli: 2100, - de a szám javítottnak tűnik, 400-nak is olvasható. Az állatállomány alacsony: 200 ló és 550 igavonó. A megjegyzések rovatába csupán az szerepel, hogy a város nyugatról dominál, vagyis magaslatról áttekinthető. Több szilárd anyagból készült épülete van, amelyek közül a megyeháza kórházzá alakítható. Szerencsére a megyei összeírások megőrizték a város ház- és népességszám-adatait, s ez a hadmérnöki becslés valótlanságát leplezi le. 1805-ben 1088 házban 6152 lakos élt, míg 1820-ban 1156 házban lakó 7251 főt jegyeztek fel.

24 1828-ban megjelent munkájában L. Nagy Szekszárd oppidumot a Sárvíz szomszádságában említi. Postahivatal, továbbá a nemesi megyei gyűlések helye ez a város, amelyben katolikus és kálvinista templom is áll. A házak száma: 1245, a lakosoké 8150. Többségük katolikus (6427 fő), 3 görögkeleti, 1702 protestáns és 18 volt izraelita. A közel egy időben készült Egyed-féle felmérésben 1331 házat jelentettek Szekszárdról és 8497 lakost. Ezek zöme katolikus volt, 696-an voltak reformátusok és 17-en lutheránusok; 13 zsidó élt még a városban. Öt országos vásár, elegendő erdő, továbbá a Duna és a „Sár vize", néhány apró tava került be a jelentésbe, amely utóbbiakban halászat is folyt. A „veres" és fehérborát egyaránt nevezetesnek mondják, de az előbbi a tartósabb és a jobb. Ez a felmérés - egyéb gazdag információ mellett - kiemeli az Eszékről Budára, vagy Fehérvárra, és azon át Bécsbe tartó országút fontosságát, amely keresztül halad a városon. A város ekkor már 35 utcából állt, s a házak rendezetten épültek.

25 Mindez tekintélyt kölcsönzött a megyeszékhelynek, amit az évi 5 vásár gazdasági eredményei is növelhettek. Szekszárd népességszámát a megyében ekkor csak Földvár múlta felül. A következő postaállomás Tolna mezőváros volt. Ebben 1786-ban 576 házat jegyeztek fel a 3531 tényleges népességet. Az idegenek száma csak kevéssel haladta meg a várostól távollévők számát. Egy puszta tartozott ekkor határához: Kajmád, amelynek 4 házában 52 lakost említ a népszámlálás végzője. Vályi lexikona „elegyes magyar és német mezőváros "-nak említi. Földesura gróf Festetits, lakosai katolikusok. A Duna partján fekszik. Hajdan nevezetesebb hely volt - írja Vályi, de a „hadi viszontagságok miatt ...el., tsekélyíttetett". Megemlíti az uraság kastélyát és a postaállomást. A határban ekkor szőlő és dohány volt, Jaja, mind kétféle van", jó rétje és alkalmatos legelője Vályi szerint - említést érdemel.

26 23 Crusius i. m. IV. köt. 647. o. 24 Szilágyi i. m. 164. o. 25 Egyed... 220-222. o. 26 Vályi i.m. III. köt. 508. o. 221