Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

míg a többi részén elvadult, erdőkkel, bozóttal benőtt és rendezetlen vizekkel elborított területet találunk, akárcsak Tolna megyében. Elsőként a megyén átvezető postautat és a mellette fekvő településeket vizsgáljuk meg az alábbiakban. Ahogyan azt térképünk is jelzi: délről Eszék irányából lép be a postaút Tolna megyébe és halad azon át Buda irányában. Megyénk területén öt postaállomást találunk: Bátaszék, Szexárd (az akkori helyesírás szerint), Tolna, Paks és a Duna mellett fekvő Földvár voltak azok. A természeti viszonyokat - különösen Bátaszék és Tolna között - mocsaras területnek jelzi a térkép és az út nyugati oldala nem szűkölködik erdőségekben. A postalexikon az Eszéket - Pécsen át - Budával összekötő postaútként említi azt az útvonalat, amely Szekcső felől lépte át a megyehatárt. Tolna megye említett 5 postaállomásán áthaladva, Pentelén át tartott Buda felé. Két járat közlekedett hetente. A mohácsi postaállomásról minden szerdán és szombaton - az eszéki rendes posta beérkezése után - indult a postakocsi és a következő kedden, illetve szombaton érkezett meg Budára, délelőtt 10-12 óra között. Az út nehézségét jelzi, hogy Mohácsról egy hétig tartott, amíg a postakocsi - az útlevéllel rendelkező utasait és a postát Budára vitte.

15 A Tolna megyei postaállomások a budai főpostához tartoztak. A Szekcső és Bátaszék közötti távolságot 1 postastációnyinak jelzi a lexikon, ami mivel 8000 mértani öl volt egy stáció -, két német mérföldet jelentett. Egy német mérföld viszont 7,5859 km volt. így a megye területén áthaladó postaút hossza kb. 129 km-re volt tehető.

16 A postalexikon szerint Dunaföldvár 24, Paks 26, Tolna 28 és Szekszárd 29 stációnyi távolságra volt Bécstől, a postaközponttól. Tolna legészakibb postaállomása: Földvár tehát 364 km távolságra volt a császárvárostól. S most nézzük, mit ír a postalexikon a Tolna megyei postaállomásokról? Délről haladva Báttaszék (akkori helyesírással) a földvári járásban fekvő mezőváros volt, amely a Teréziánum Alapítvány birtokához tartozott. Katolikus és görögkeleti plébánia és templom állott a helységben, azonkívül urasági épületek, illetve uradalmi épületekről tesz említést. Szekszárd és Szekcső között postaváltó állomás volt. Közel feküdt a Dunához. 17 Az első népszámlálás, 1786 idején 574 házat jegyeztek fel ebben a mezővárosban és a jelenlevő tényleges népesség száma 3396 fő volt. A Jogi népesség", vagyis az ott bejelentettek száma több volt, 62-en voltak távol és csak 35 volt az „idegen " máshonnan jött, ott tartózkodó személy. E népszámlálás 15 Crusius i. m. I. köt. L. O. Post Bericht der Absatz-poststation Mohács in Königreich Nieder-Ungarn. 16 Uo. I. köt. 15,120. o. VIII. út. A számításoknál használt forrás: Mértékügyi törvények és szabályok gyűjteménye. Budapest, 1905. (Az 1874. VIII. t. c. mértékbehozatali törvény 9.§ 18. o. A postalexikon közli a Tolna megyei postaállomások egymástól való távolságát. Bátaszék 11/2 stáció távolságra volt Szekszárdtól, ez utóbbi 1 stációra Tolnától, Tolna és Paks, Paks és Földvár között 2-2 stáció volt a távolság. A két oldali megyehatárt l-l stáció távolságúnak vettük, így jött ki a Tolna megyei postautak kb. hossza. 17 Crusius i. m. I. köt. 154. o. 218