Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

T. Mérey Klára: Tolna megye úthálózata és a mellettük fekvő települések a 18-19. század fordulóján • 209

adatai között hasztalan keressük a földbirtokos nevét, az Tolna megyében nem került feljegyzésre. Azt azonban megörökítették, hogy e mezővároshoz 3 praedium, puszta tartozott (Dolina, Kövesd, Lajvér), amelyekben 53 ház állott és 258 fő lakott, akik nem szerepeltek a mezővárosban feljegyzett népességszámban. A külterület népes volta a majorsági gazdálkodás egyik legszebb bizonyítéka. A hadmérnök ottjártakor 260 házat talált csak ebben a mezővárosban, az istállók számát nem jegyezte fel ezen út melletti települések egyikében sem. Az állatok számát is nagyon alacsonyra becsülte: 140 ló és 320 igavonó volt ott összesen, ami nyilvánvalóan csak a lakosság tulajdonában lehetett, a puszták állatállományát nem tüntette fel. A település neve mellett egysoros megjegyzés: az áthaladás nyitott és jó. Ez a feljegyzés túlságosan tömör ahhoz, hogy erről a településről képet alkothassunk. Ennél még Vályi századfordulói adatokat tartalmazó lexikona is többet mond. E szerint Bátaszék lakosai katolikusok, németek és magyarok voltak akkor, s birtokosa a Királyi Kamara volt. Megemlíti a Duna közelségét és azt, hogy a mezőváros Baranya megye határa mellett fekszik. „Mezője kies és termékeny"- írja Vályi. A bátai apátságnak székhelye volt, a „hadak" lerombolták, majd újra felépült. Termékeny szántóföldjeit és jó bort termő hegyeit említi, s azt, hogy „vizén is kereskedhet". Rétjeit néha elönti a „Sár vize", s ezért a másodosztályú határok közé tartozik.

18 A hadmérnök 10-12 évvel későbbi házszámbecslése túlságosan alacsonynak tűnik, de - sajnos - a korabeli megyei források hiányoznak. Egy egyházi forrás azonban megőrizte e korból Bátaszék népességszámát. 1811 áprilisában Király József pécsi püspök meglátogatta Bátaszéket és e püspöki „visitatioról", látogatásról - szokás és előírás szerint -jegyzőkönyv készült. Ebben a plébániához tartozó népesség számát is feljegyezték. E szerint Bátaszéken ebben az esztendőben 2337 római katolikus, 210 görögkeleti, 28 luteránus és 5 izraelita lakott.

19 Elképzelhetetlen, hogy ez a viszonylag magas lélekszámú népesség a mérnök által 260-nak becsült házban elfért volna. 1828-ban L. Nagy 692 házat és 4628 lakostt jegyzett fel Bátaszéken, egyházi anyakönyvek alapján. Ugyancsak az ő feljegyzéseiből tudjuk, hogy volt ebben a mezővárosban postahivatal, s a római katolikus és görögkeleti templom. A népesség nagy többsége (4339) római katolikus volt, de feltüntet 279 görögkeleti, 2 protestáns és 8 izraelita vallású lakost is. Egy évvel később, 1829-ben kelt Bátaszék jegyzőjének jelentése, amelyet városáról - Egyed Antal kérdéseire válaszként - írt. Ekkor 702 ház állt ebben a mezővárosban, ahol 887 katolikus, 3 zsidó és 90 görögkeleti pár fizette a párbért, az egyházi adót. A teljes lélekszámot azonban csak a puszták 18

Vályii. m. I. köt. 140. o. 19 Pécsi Püspöki Levéltár (továbbiakban: PPL) Király József pécsi püspök vizitációi az 1811. évben. 9. és köv. f. (10. és 20. §). 219