Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

Anya helységben 1565-ben 270 kereszt búzatized után 5400 akcsét fizetnek. 17 kaput ír be a török defterdár. Zab- és árpatized is szerepel, musttized pedig 197 pint, ez 3549 liter, vagyis 35 és fél hektoliter bortermést jelent. Méhkasok után 100 akcsét fizetnek, körülbelül harmadrészét a decsiek méhkasadójának. Itt a kender mellett lent a lencsét is termelnek, a kenderadó (8 akcse) elenyésző a 260 akcse lentized mellett. Gárbóc elődje Grabofce néven az 1565/66-os jövedelem-felsorolásban is jelentkezik. 7 kaput ír be a defterdár, tehát lehetett itt mégegyszerennyi vagy több a családok száma. Musttizedük 1571 pint után 7270 akcse, tehát nem egészen 5 akcsével számít a török defterdár egy pintet. A bortermés elég nagy mennyiségű: 267 hektoliter, ehhez a borterméshez kellett legalább 36 család, ugyanis Kőröshegyen ugyanekkor 48 gazda szolgáltatott 1856 pint must után tizedet. - Kevés gabonájuk is teremhet az ittenieknek, mivel 14 akcse sarlóadót is fizetnek. Agárdon 15 agárdi és 13 tolnai lakosnak van 515 és fél kereszt gabonatizede, árpát, zabot és lent is termelnek az agárdiak. 11 kaput ír be a defterdár. Keresztenként körülbelül 30 kilót (egy kilét) számítva, 1546 métermázsányi búza terem 1565-ben az agárdi határban, ilyenformán a 28 búzatermelőre 5555 métermázsányi búzatermés jutna, ami lehetetlen, tehát háromszor ennyi család is lehetett Agárdon, nem 15, amennyit beírt a török adóösszeíró. - 95 kereszt árpatermés után 114,20 kereszt zabtermés után 15, lenadót 120 akcsét ír be a defterdár és 11 kaput. 60 akcse bárányadót is fizetnek az agárdiak. Hegyifaluban 1565-ben 25 hegyi és 14 tolnai lakosnak van búzatizede. A búzatermés 3045 kereszt, ez körülbelül 913 métermázsányi búzatermést jelent. Kevés árpát, valamivel több (135 kereszt) rozsot, kevés zabot, azonban annál több lent termelnek, ugyanis a lenadó 1000 akcse. Híd van itt a Sárvízen, mert 2184 akcse hídátkelési jövedelmet ír be a török összeíró. 19 kapu után szednek fejadót. 1572-ben 27 adózót írnak be a defterbe. Bátaapátiaz 1554-es defterben 5 adózóval szerepelt, az 1565-ös defterbe már beírnak 12 adózót. Nem egészen húsz év múlva 16 adózót írnak be itt a törökök. - Most 1565-ben a török jövedelem-felsorolás szerint 3 apátinak és 12 tolnainak van itt búzatizede, 1410 kereszt búzát termelnek. 130 kereszt árpát, 20 kereszt zabot s az árpaterméshez hasonló mennyiségű lent is termelnek az apátiak. 4 kaput ír be a defterdár, tehát a kapuszámnak jó négyszerese lehet az itteni családok száma. Kajmádon 15 kajmádi és 4 tolnai lakosnak terem 2080 kereszt, 624 métermázsányi búzája. Kevés árpát, zabot és lent is termelnek. 10 kapu után számít fej adót a defterdár. Az 1572-es defterben szereplő „Kagán" talán azonos Kajmáddal, ekkor 18 adózó szerepel.

51 Az 1565/66-os defterben szerepel a Szekszárdtól nyugatra fekvő Bükk helység Bükhát néven. 29 adózót írnak be a defterbe. A Szekszárdhoz közeli Szerdahely után sorolják föl a falut, így ez a Bükhát azonos lehet Bükk 51 Kammerer-Velics: i. m. Khászok jövedelmei. 1565. 66. II. 334-338. 164