Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

helységgel. Egyébként Szerdahelynél itt már nem írnak be adózókat, üres a rovata.

52 1566-ban is fölsorolják a törökök a Tolnához tartozó falvak jövedelmeit - és itt derül ki, hogy Afözmek (itt Mécs néven) jóval több lakosa van, mint amennyit máshol föltüntettek. 1200 akcse fejadót fizetnek a mözsiek, ez 50-50 akcsével is 24 családot jelent. - Rét, bárányok, lencse, kender, méhkasok és kertek utána szednek itt adót és tizedet. Faddon ekkor 50-50 akcse fej adóval is 134 adózó családfőt ismer el a török jövedelem-kimutatás, ugyanis az „iszpendse" 6750 akcse. Rét, bárányok, hagymatermelés, kender, méhkasok és kert után szednek itt adót és tizedet, ezenkívül egy malom után is 50 akcsét. - A decsi búzatermésnek majdnem a háromszorosát kapjuk itt, 33 637 akcse mögött 4650 métermázsányi termést. Ságon 24 családfő után szednek a törökök fej adót, malomtaksát 250 akcsét - s elég kevés búzatizedet: 300 akcsét, ami 3000 kereszt, 90 métermázsányi búzatermést jelent. Kilencen fizetnek büntetéspénzt valamilyen kihágás miatt.

53 Egy későbbi, 1566/67-es bérletkimutatásban a mai Dunaszentgyörgy elődje is szerepel Paks után Szentgyörgy néven. A 2375 akcse kapuadóból, melyet 95 kapu után fizetnek Szentgyörgyön, kiderül, hogy itt 25-25 akcse kapuadót számítanak a törökök, tehát nem nagyon jómódúak a szentgyörgyiek. Ugyanis 300 akcsényi, 6 forint értékű vagyon után számítottak 50 akcsét kapu- és fejadónak. - 1572-ben 140 adózót sorol föl itt az összeíró, vagyis a török defterdár. 1566 körül bárányok, kecskék, búza-, lencse-, kender- és hagymatermesztés után fizetnek a szentgyörgyiek tizedet, kert, méhkas- és sertésadót. 8660 kereszt búza termett a szentgyörgyi határban, 2590 métermázsányi. Tolnán ekkor 463 kapu után szednek fejadót a törökök, 1250 akcse malomadót, vagyis több malom után. A sójövedelem több mint 1000 akcse, vásártér, mészárszék és hídvám címén 41500 akcse a bevétel. A búzatized 1740 kile, tehát 5220 métermázsányi a búzatermés. Pakson a dunai átkelés után 1566 márciusában 168 akcse a jövedelem, a borvám 412 akcse, a vásártér után is szednek 36 akcsét. Haltized címén is szednek a törökök majdnem minden hónapban néhány akcsényit. Áprilisban öt kerékre malmot említenek, ez után a jövedelem 275 akcse. Búzatizedet ugyanekkor 104 kilét írnak be, ez mögött 312 métermázsányi termés van. A musttized 29 511 pint, tehát 501 és fél hektoliter musttermés után szednek tizedet a törökök, azonban áprilisban ez fél termés tizedének látszik. Itt is van mészárszékadó és sóvám. Bátán 1566 áprilisától 1567 februárjáig jegyzik a révátkelési és vámjövedelmeket, só- és borvámot, haltizedet és halastavakból járó kettedet. 102 ka52 Uo. 1.184. 53 Uo. II. 358-359. 165