Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
Györe tovább élt, más falvak azonban elpusztultak, soha nem települtek újra. Ilyeneket találunk a mai Györe határában is. A györei néphagyomány három határrészről állítja, hogy „ott valamikor falu volt". Az egyik az úgynevezett Boczok-tető, a másik a „Kis-Györe-tető," a. harmadik a Petrőcz-dűlő. Ez utóbbi valóban önálló falu volt. A györei völgyben Tófű felé haladva északra nyíló mellékvölgyet találunk, ez az ún. Petrőcz-rét. Nyugati oldalán a Jártas dűlő és a Királyhegy, tőle keletre a Kenderes, Urasági és a Cserallya dűlők. E hajdani falu első fennmaradt okleveles említése 1399-ből való, a Zichy család okirataiban „Petrewth" néven szerepel. 1421-ben Pethrelch, 1458-ban Petrwch, 1477-ben és 1480-ban Pethrewch-nek jegyzik. Köznemesek birtokában találjuk. 52 A legközelebbi adat az 1542. évi adólajtsrom, itt Pewtrewcz. A török adóösszeírások szerint egy család lakja, Petrőcz Balázsék. 1565-ban viszont négy, 1582-ben pedig két család adózik innen a töröknek. 53 Hogy mikor pusztult el, nem tudni. Az újratelepítések időszakában már a puszta helyek között sem említik. 54 A györei néphagyományban viszont máig él e falu emlékezete. Többen úgy tartják, hogy Györe hajdan ott volt. 55 A györeiek erőst bizonyosak még abban, hogy ez a név a szerb „petrác'\ azaz öt rác szavakból ered, s szerintük öt rác család lakott volna Petrőcön. 56 - Ezt az etimologizáló magyarázatot már 1864-ben is feljegyezték, a Pesty-féle helynévgyűjtés során: „Petrőcz... a monda szerint szerb szóból ered - állítólag hajdan szerbek laktak volna itt..." 51 A magyarországi, majd a Dráván túli kapcsolat újra meg újra megújította, új elemekkel gazdagította e történeti hagyományt. A 88 éves öreg Ledneczki József egy györei hagyománygyűjtőnek a következőket mesélte el: Fiatal korában a Dráva mentén jártak lóvásár ügyében. Mondták, hogy györeiek. Erre az öreg szerb megkérdezte, tudják-e, hogy hol van Petrác? Merthogy ő még ott született. Éjszaka menekültek el, mert a magyarok és a rácok között háborúskodás folyt, s reájuk gyújtották a házat. 58 Az első világháborúig a Völgységben élő rácok történeti hagyományaira is emlékezett az idős Verese Józsefné: „... Pista bátyám a rácoknálvolt szolga Hidason... azok mondták, hogy a törököknek a falujuk Petrőcön volt... 52 Csánki Dezső: i. m. 1897. III. kötet, 446. p. - Zichy Okmánytár, V. kötet, 112. p. 53 Az egytelkes nemes Pötrőczi/Petrőczi családé. Lásd: Timár György: i. m. 1976. 56. p. - KáldyNagy Gyula: i. m. 1960.54. p. - A történeti Magyarországon tucatnyi Petróc, Petrőc létezett. Ezek egyikéből származott az első magyar költőnő, Petrőczi Kata Szidónia családja. 54 TMÖL, összeírások alapján. 55 Kis János györei adatszolgáltatótól, 1978. 56 Ledényi Henrik györei adatszolgáltatótól, 1978. 57 Gaál Attila-Kőhegyi Mihály: i. m. 1975. 310. p. 58 Juhász János gyűjtése, 1979. - A szöveg alapján úgy tűnik, hogy 1848/49-ben történt. Nem kizárt azonban, hogy a kurucok és szerbek összecsapásának emlékezete, amint erre a lektori vélemény felhívja a figyelmet. 16
