Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

őseik is ott laktak... mikor ezt mesélték, akkor Kozáron és Hidason is voltak rácok..."

59 A györei határban volt Petrőcz falu helyét a történeti irodalom helyesen állapította meg, jól szerepel Weidlein János elpusztult falu térképén is.

60 Petrőccel kapcsolatban a másik helyi hagyomány: a forrásban talált harangé. Forráskútjából a györeiek török idők előtti kisharangot emeltek volna ki, s ebből lett a falu lélekharangja. A népi emlékezetet Link Jánosné györei tanárnő így rögzítette: „...Állítólag a törökök elől eldugtak egy kis harangot egy kiskutba. Az egyik ember azt mondja, hogy a petroczi kis kútban találták meg, a másik szerint a boczoki kiskútban. Az egyik szerint most a györei temetőben van a haranglábon, temetéskor ezt használják. Mások úgy tudják, hogy összeöntötték a nagyharanggal. "

6l Juhász János - adatgyűjtése során - beszélt öregekkel, akik azt állították, hogy a petroczi harangra 1910 tavaszán találtak rá, kúttisztítás közben. 1945-ig viharfelhők jégesők ellen harangoztak vele, mert úgy tartották, arra ez hatásos.

62 A régi harangokról megjelent monográfia szerint szerte Magyarországon ismert volt e hagyomány. A múlt század végén a közeli Mocsoládról is ilyet jegyeztek fel: „...a régi falu helyén egy kútban találták, s onnét került a mostani templomba. "

63 A vihar elébe való harangozás általános szokás volt. Az említett mocsoládi harang is e célra szolgált: „...eszeágában sincs itt senkinek gabonáját biztosítani. Biztosra veszik, hogy ide a jég nem jöhet, mert ha egyszer a kis harangot meghúzzák, a veszedelmesfelhők nyomban szakadoznak és elvonulnak a határ közeléből. "

M A valóságban sajnos e régi harang nincs meg, a temetőbeli „petroczi harang" felirata, ugyanis a következő: „ Véd meg hazánkat. Györe, 1935. Menj el márKer. lélek békében 1729. SlezákLászló, Magyarország, Aranykoszorús harangöntő mester, Budapest, 1935. "

6S Eszerint ez a harang 1729-ben készült, s 1935-ben öntötték újra. A Győrétől keletre tartó völgy aljában, a rétben is van egy ősrégi kút. A „Polozna"dűlőbe tartozik, mellette a Boczok, az Igenyös-Boczok és a Högyboczok emelkedik. Öregek állítják, a török időkben itt falu volt.

66 Weidlein János, ki először foglalkozott Tolna-Baranya elpusztult falvaival, Győrétől keletre maga is falut jelez.

67 Az azonosítás számunkra az 1864-es kataszteri térkép teszi lehetővé, „Berek und Polozna "néven jelöli a kérdéses területet.

68 Ez lehet hát a hajdani Berek falu helye. Bizonyíték még, hogy az 1554. évi tö59 id. Verese Józsefné györei adatszolgáltatótól, 1978. 60 Weidlein János: A tolnamegyei német telepítések. Tolnavármegye múltjából, 3. Szerk. Holub József. Dunántúli Egyetemi Nyomda, Pécs, 1937. 18. p. 61 Kis János györei adatszolgáltatótól, 1978. 62 Juhász János gyűjtése Deák Jánostól és Bocz Mihálytól. Györei öregek állítják, hogy 1910 tavaszán találtak rá, kúttisztítás közben: 1945-ig jégeső ellen harangoztak vele. 63 Patay Pál: Régi harangok. Corvina Kiadó, Bp. 1977.43. p. - Várady Ferenc i. m. 1897.

1. kötet, 251. p. 64

Uo.,251.p. 65 Juhász János szívességéből, aki a harang feliratát megnézte, leírta. 66 Ledényi Henrik györei adatszolgáltatótól, 1978. 67 Weidlein János: i. m. 1937.18. p. 68

TMÖL, Térképtár, K-38. jelzettel. 1864-es kataszteri térkép. 17