Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

1844-ben az új templom a réginek helyén épült, a ma is Templomdombnak nevezett helyen. A török előtti időből tehát alig maradt fenn adat, emlék. A legrégebbi bizonyosan - maga a község neve. A magyar nyelvterületen igen sok, Győrével „névrokon" helységnév, földrajzi név van. Ezek különböző korokban keletkeztek. A legősibbek eredetére nézve nem kevesebb, mint hat feltevés létezik: keletkezhettek a György személynévből, annak becézett alakjaiból, továbbá ugyanilyen nemzetségnevekből. Számba jöhet a „Győ" szótő, mely ősi magyar tisztségnév. (Ez szerepel pl. Algyő és Felgyő nevében.) Van egy igen régi térszínforma megnevzés, mely gyakori névadó, a „gyűr". A jelentése: domb, bucka. Ilyen helyeken létezhetett gyűrű alakú erősség, földvár, avargyőr. Lehetett névadó az ott tenyésző vörösgyürüsom. Végül átkelőhelyek esetén szóba jöhet az 'átkel, átmegy'jelentésű avar szó. Mint Kálmán Béla nyelvész írja, sok magyar helynevet többféleképpen lehet magyarázni. Bár a vidék helyrajzának pontos ismerete gyakran segít, teljesen biztosak soha nem lehetünk.

25 Györe neve hét évszázad alatt többször módosult. Legkorábbi névalakjait már ismerjük. A török alatt „Gywre", az 1600-as évek végén „Györe". Az újratelepült falu nevében az első magánhangzó állandóan ingadozott. A „História Domus"az 1721. vizitáció nyomán „Gyűrei"falunak írja, hosszú űvel. Az 1700-as évek végén viszont már hosszú ő-vel írják: Győré.

26

1828-ban, Egyed Antal leírásában ismét hosszú ű-vel. Pesty Frigyes helynévtárában a mai helyesírásnak megfelelően.

27 Dvorzsák 1877-es Helységnévtára„Győré"-t adja meg hivatalos névként, amikor viszont az 1898. évi IV. te. alapján 1903ban rögzítik a hivatalos neveket, Győrét Győrére változtatják.

28 A helyi tájszólás azonban ma is gyakran ejt „ Gyúré"-t. A múlt század végén Rudolf Mátyás plébános - etimologizálva - ezért írja a község neve után zárójelbe: „Györe - Gyurii vagy Gyű re község".

29 Kristó Gyula - a korai helynevek keletkezés-történetéről szólva - a György nevű első birtokos és a Szent György típusú névadás után joggal jegyzi meg: „...kérdéses, hogy a név egyeztethető-e a gyűr, győr= domb, bucka 25 Györffy György: István király és műve. Gondolat, Bp., 1977.59. p. - Kálmán Béla: A nevek világa. Gondolat, Bp, 1967.155. p.-Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai, Bp. 1978. 254, 257. p. 26 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, Szekszárd (továbbiakban: TMÖL) összeírásai nyomán. 27 Gaál Attila-Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában, II. In: G. Vámos Mária-Szilágyi Miklós szerk.: A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve, IV-V. (1973-74.) Szekszárd, 1975. 309-310. p. A választ Czank János györei községi jegyző adta meg, 1864. április 12-én. 28 Dvorzsák János: Magyarország Helységnévtára... Bp, 1877. 654. p. Országos Községi Törzskönyvbizottság: Tolna vármegye községei és egyéb lakott helyei hivatalos nevei jegyzéke. Pesti Könyvnyomda, Bp, 1903. 13. p. 29 História Domus, Szászvár, plébánia. Fordítás és kigyűjtés dr. Goják János akkori györei plébános szívességéből. 10