Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

szavak györe, gyüre alakváltozatával "

30 Tolna megyében ismert a „gyűr"térszínformanév, főként a Sárközben.

31 A Völgység völgyeit hajdan vizek, mocsarak borították. így lehetett ez a Györe alatt húzódó völggyel is, hiszen végében Tófű - hajdan Tófő fekszik. Amikor e nevet adták, még víz borította a völgyet. Ez a völgy Györe alatt nagy ívben meghajlik, így alkotja a Felső-, Közép- és Alsórétet. Györe ősi belterületét két völgy szabdalja fel. Az egyik az ún. pincesori, ez a kisebb. A másik a helyi ejtés szerinti „Kutvelgy" és alatta a hajdani kenderáztató, a Mocsila. Oldalt a Templomdomb, rajta a Főszög, a keletre lejtő völgyben az Alszeg. A Kútvölgy másik oldalát is hegy határolja, a Boczok és a Hegyboczok. A Kútvölgy aljában, a Mocsilánál mocsár volt, feltehetően a Nagymányok felé tartó víztükör is öblöt képezett a falu alatt. Talán erre utal a völgy keleti oldalán húzódó házsor népi neve: Tómány. E morfológiai tények ellenére - sok más helynévhez hasonlóan - változatlanul realitása van a személynévi eredetnek. Az „Árpád-kori kis személynévtár" már 1138-ból adatolja a Gure, 1211-ből a Jureh személynevet.

32 A történelmi családok közé tartozik például a Gyüre nem, Alsó-Lendva körül élnek IV. Béla király idején.

33 A jeles nyelvész Melich János véleménye szerint minden Győre/Gyűre valójában György név, s a „helynevekben keresztnévből származik"?

4, így foglal állást a földrajzi nevek etimológiai szótára is.

35 Török félhold árnyékában A török veszély közeledtére a közeli Maré és Szász várát megerősítették. Győréhez a szászi vár esett közel. A falu déli végétől idelátszott. Ura a földesúr, a pécsi püspök. E várhoz az 1542. évi adólajstrom szerint 18 jobbágyfalu tartozott, közöttük Györe, a környékről pedig Máza, Kárász, Császta, Egregy, Váralja, Szárász, Mucse, Szent-Demeter, valamint Bonyhád egy 30 Bálint Sándor: Szent György kultuszának maradványai a hazai néphagyományban. Ethnographia, LXXXV. évf. (1974), 2-3. szám. 212-229. p. - Kristó Gyula-Makk Ferenc-Szegfű László: Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez, II. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, Tom. XLVni. Szeged, 1974. 21. p. 31

T. K. közlése: A tolnamegyei Sárköz helynevei. In: Bodnár István szerk.: A Tolna vármegyei Közművelődési Egyesület évkönyve az 1913. évről. I. évf. Szekszárd, 1914.47-53. p. - Pataki József: A Sárköz természeti földrajza. Tolna megyei Tanács kiadása, Szekszárd, 1955.58. p. - Andrásfalvy Bertalan: A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. Vízügyi Történeti Füzetek, 6. VÍZDOK kiadása, Bp., 1973. 15. p., stb. 32 Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár. Akadémiai, Bp. 1983. 146. p. 33 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XTV. század közepéig. Kiadja az MTA, Bp. 1901. II. kötet, 114-115. p. 34 Melich János: Keresztneveinkről. Magyar Nyelv, X. évf. (1914), 149-156. p. - Ugyanígy foglalnak állást a volt vásárosnaményi járásban fekvő Gyüre község nevét illetően: Mező AndrásNémeth Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972. 52. p. 35 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai, Bp. 1988.

1. kötet. 548. p. 11