Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

csó dolgokat eladhatnak és cserélhetnek, hogy az uraság és a megye az értékesebb birtokában maradjon. 12. Az uraság azt is megígéri, ha aföldekMajosban kevésnek bizonyulnak, a többi birtokaimon - ha szükség van rá - előjoguk legyen az építkezésre. Ha építőfát vagy tűzifát kell kitermelniök, lehetséges legyen áfát egy urasági erdőből megkapni, szállítani, de az uraság költsége nélkül. Ha a helységben a széna vagy takarmány elfogyott, úgy az én hivatalnokom mindenkor megjelöli a helyet, ahonnan beszerezhetik. Ezek miatt az uraságoknak nem kell semmit sem nyújtania, hanem a hivatalnoknak fáradságáért ajándékot. Az ilyen módon kapott szénát stb. eladni nem szabad, az csak a szükség enyhítésére szól. 13. A vallást illetően vagy egy lelkipásztor beállítására vonatkozóan maradjon az uralkodó bölcs dekrétuma és a dicséretes megye rendelkezése: Ezután kötelezve lesznek lelkipásztort saját költségükre eltartani, egy templomot és paplakot építeni, - az uraság egy krajcára nélkül. 14. Az uraság tudta nélkül senki sem adhatja el házát és mindig érdeklődni kell a bírónál, hogy van-e a községben aki azt meg akarja venni. Ha 3 napon belül senkit nem találnak erre a célra, akkor annak adhatja el, akinek akarja. 15. A bíró és az esküdtek nézzenek utána, hogy a szőlőskertek jó állapotba kerüljenek és hogy ezáltal a szegény népnek hasznot hajtsanak. 16. A község elöljárói: a bíró és az esküdtek mindigfigyelmeztessék a népet a gazdaság jó vezetésére, hogy ezzel ha ma vagy holnap a jó Isten valakit elszólít, a szegény árváinak legyen valami támaszuk és Isten félelmében lehessenek nevelve. 17. A fentiek ne csak gazdaságiakra figyelmeztessék a közösséget, hanem tartsák meg őket Isten tiszteletében: Vasár és ünnepnapon, melyeket az Isten maga jelölt ki, - buzgón ünnepeljenek és Isten tiszteletet hallgassanak, hogy Isten áldását evezve megóvja önöket minden szerencsétlenségtől. 18. Az özvegyeket és árvákat mindenkor kísérjék figyelemmel. Halál esetén a vagyont a bíró és az esküdtek mindenkor becsüljék meg, ne hogy az özveggyel, vagy az árvákkal igazságtalanság történjék. Törekedjenek arra, hogy az uraság az árvák apja legyen. Állítsanak ügyeik részére szószólót, hogy a dolgaik ne menjenek tönkre, a szegény gyermekekfelnött korukig fel legyenek nevelve. A községben évente tartsanak tanácskozást ügyeik és teendőik felől. Az árvapénz mindenkora községnél maradjon. 19. Abban az esetben, ha a gyermek vagy az örökös nem az uraság területén vagy ahhoz tartozó helyen van, ügyeit figyelmesen kell intézni és megtartani. Ha egy ilyen megkapja azokat, úgy egy hiteles bizonyítékot hozzon magával, miszerint az örökségjogos. Ha egy ilyen örökös felnő és az uraság az örökségből (pénz) 3 kr-t levon, örökségével oda mehet, ahova akar. Ha a telken akarna maradni, csupán az iroda-költséggel adós. 20. Ha háború tömé ki - amitől Isten óvjon - minket, vagy mieinket elűznék, el kellene hagyni községünket, majd a jó Isten segítségével ismét visszatérhetnek és jogos javaikat ismét elfoglalhatják. Ez az uraság költsége nélkül. 21. Ha hizlalt disznóikat az uraság erdeibe akarják hajtani, megengedem; tehessék ahánynyal csak akarják. Hajó zabáló, darabonként az uraságnak 12 kr-t kell fizetni, ha gyenge faló, akkor mindig előre 7-et. Mielőtt ki akarják azokat hajtani, jelezni kell az uraságnak, hogy a hízók elvonulását engedélyezze. 22. A lakosok és parasztok kötelesek minden személy után évente védőpénzként 30 kr-t nyújtani az uraságnak. Ezenkívül semmi továbbit az uraságnak, községnek sem a dicső megyének. 23. Mindezekkel a pontokkal kötelezzük magunkat az uraságnak ezeket vele szabályoztuk és megállapodtunk, hogy ezeket teljes egészében megtartjuk, mint hű jobbágyok, akik engedelmességgel vagyunk kötelesek. 24. Mivel a nagyságos uraság kegyesen lepecsételte szerződésünket és a berendezkedést német módra engedi, mindenki vehet és eladhat, hogy továbbjusson. De ha az uraságnak saját javaiból az előírt leadásokat teljesíti, Guldenből 3 kr-t lead, mindenkor elnyeri elbocsátását. 25. Az egész közösség nevében kötelezzük magunkat, hogy ezeket a pontokat becsületesen betartjuk és teljesítjük. így ezt összekapcsoljuk saját aláírásunkkal és pecsétünkkel. 26. Végül befejezésül: mint uraság (földesúr) kötelezem magam, hogy sem én, sem utódaim szerződésünkben egy szót sem változtatunk meg, és ezt saját aláírásommal és pecsétemmel kötöm össze. Kelt Hidason kancelláriámban, 1720. szeptember 28. Kún Ferenc. Johann Heinrich Neun sk, Andreas Glitssk, Johann Heinrich Schneidersk., AugustusDeckmann sk." 108