Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Majos betelepítése nem egyszerre történt. A hetven ház hetven család érkezését tette lehetővé, ami azonban több év alatt realizálódott. Külön fi­gyelmet érdemelnek a letelepülők mint faluközösség. A szociális helyzetet szabályozó szerződéspontok jelzik, hogy kezdeti anyagi nehézségek miatt a „népélelmezés "is komoly gondot okozott a földesúrnak is. A községfejlesztés illetve alapítás infrastruktúrája is közös gond volt, s ha a mindennapi kézi­munka a jobbágyságra hárult, a falu világi és egyházi épületeinek emelése, utak, hidak építése és karbantartása földesúri irányítással történt. Kun Ferenc birtokán kétségtelenül átgondolt szerződés biztosította a bete­lepült német jobbágyok részére a falu közösségi életének megindítását. A gaz­dálkodás előnyös ellenszolgáltatások mellett szerveződött meg. Ugyanakkor látható, hogy a gazdálkodás irányítása a telepes jobbágyközösségeknél földesúri ellenőrzéssel történt. Erre azért volt szükség, hogy aktuális gazdasági kampá­nyok ne maradjanak el, ami nyilvánvalóan szükséges beavatkozás volt ajob­bágygazdálkodás technológiájába, mivel a betelepülők Európa más vidéké­ről érkeztek, ahol a termelési mechanizmus különbözött az itteni tájban elő­nyös módszerektől. Az árvaügy megszervezése külön figyelmet érdemel. A jobbágyfalvak életében az árvákról és rájuk eső tulajdonról való törvényes gondoskodás nagy jelentőségére a szerződés is utal. Az árvakassza kezelése az elöljáróság feladata, amelyet az urasági tisztek ellenőriznek. Több pontban látható az a törekvés, hogy a községgyűléseken minden a gazdálkodást, a vallási életet, vagy a szociális kérdéseket érintő ügyben rendszeres tanácskozásokat tartanak. A török háború után, a rácok dúlását követően, és a kuruc háború hatására nem volt indokolatlan annak szerző­désbe iktatása, hogy milyen teendőket kell elvégezni és milyen jogi viszo­nyok érvényesek az esetleges háború után, ha az elüldözött lakosság ismét visszatér otthonába. E szerződés közlése elsősorban azért célszerű, hogy fogalmunk legyen egy telepes falu szervezéséről jogviszonyairól és igazgatásáról a betelepedés történeti pillanatában. A következőkben - az eddig tárgyalt falvakhoz hason­lóan - igyekszünk pontos választ adni, hogy honnan érkeztek Kun Ferenc majosi birtokára a lutheránus német telepesek. Tomka Gusztáv Majosra és Kun Ferenc birtokaira hesszeni bevándorlók többségéről írt. 5 Kun Ferenc 1722-ben a hesszeni származású Jeromos SchwarzwálderM­készt, majd 1725-ben ugyancsak hesszeni Andreas KristofWiddert kényszerí­ti a község elhagyására. A betelepülők és papjaik is tehát a Felső-Hesszenben fekvő településekről vándoroltak Majosra. 6 Schmidt János anyakönyvi vizsgálatai során Hess János Henrik családját a Homberg kerületben fekvő Büssfeldben megtalálta. Gettenauból érkezett 5 Gustav Schmidt-Tomka: Beitráge zur Geschichte des evangelischen Seniorats in der Schwábi­schen Türkéi, München, 1976.10. p. 6 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kézirat. Krónika III/9. 780. p. 109

Next

/
Thumbnails
Contents