Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

tormásiaknál a vallási közösségük és választott egyházi vezetők és tanítók jelenthettek.

8 A meghívólevélből kitűnik; Tonsort kötelezték vándorló társai, hogy „a meg nem változtatott ágostai hitvallás (Augustana invariatae) alapján hirdesse Isten egyedül üdvözítő igéjét...". Nem hiszem, hogy tévedünk, ha azt is megállapítjuk, a bevándorló csoport „öntudatos lutheránusokból''állt, s nem a hesszeni területen dívó uniós irányzat hívei voltak. Kistormás anyakönyvei alapján az első betelepítéstől 1724-től, a század végéig figyelemmel kísértük a bevándorló német lakosság származási helyét, óhazáját. Ugyanakkor megfigyelhettük a településre érkező németségnek azokat a csoportjait vagy egyes családokat, akik más magyarországi régiókból mint másodlagos települők érkeztek a faluba. A következő területekről érkeztek 1724-1800 közötti időszakban végzett vizsgálataink alapján a kistormási német települők: Heszszen-Kasszel, Nasszau-Usingen, Hesszen-Darmstadt, Darmstadt, HesszenHanau, Baden-Durlach, Wiesbaden, Württemberg, Baden Nagyhercegség, Szászország, Szilézia, Góthai fejedelemség, Ober-Hesszen, Fuldai fejedelemség, Mossbach-Biberach kerület, Trier érsekség.

9 Legújabb anyakönyvi kutatások további származási helyeket állapítottak meg.

10 Ezek a következők: Weilburgisch-Hesszen, Sachsen, Mucsfa, IBenburg (Hesszen), Felsőnána, Sopron, Heiligenkreuz, Kölesd, Breslau, Bayern, Fulda, Marburg, Hermanstadt, Siebenbürgen, Böhmen, Pommern.

11 Az anyakönyvek nagyon pontosan mutatják a bevándorlás indulópontját, amely többnyire Alsó-Hesszen és Wiesbaden volt, majd egyre több territóriumból érkeztek közvetlen Kistormásra. A kistormásiak óhazáját korábban nyelvjárási módszerekkel is meghatározták, és megállapították, hogy főleg Nasszaubol jöttek telepesek.

12 Rieth Adolftöbbszöv idézett munkájában is Nasszaut jelölte meg a tormásiak óhazájaként.

13 8 Galambos Ferenc munkájában Gödre faluban keletkezett konfliktusokat szemléletesen mutatta be Winkler plébános dokumentumainak közlésével. Sem a munkába, sem a községekben kialakult új viszonyokba nem tudtak hosszú ideig beilleszkedni. Franz Galambos: Glaube und Kirche in der Schwábischen Türkéi des 18. Jahrhunderts München 1987. 48-54. p. 9 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Krónika. „A kistormási és kölesdi eklézsiák története 1724-1781-ig."Kézirat. 192-204. p. 10 A szerző 84 kistormási német telepes család pontos származási helyét határozta meg ajelzett időszak között. Mi csupán a nagyobb területet, territóriumot jeleztük. A kéziratban SchmidtJános az általa felkutatott valamennyi család, illetve személy anyakönyvi bejegyzésének helyét is jelölte, valamint az óhaza községét, ahonnan elindultak. Kiadott tanulmányában csak válogatott névsort közölt. 11 Johann Müller újabb anyakönyvi kutatásait lásd: Deutsche Kolonisten in der Schwábischen Türkéi. Donauschwábische Familienkündliche Forschungsblátter. Jhg. 17. Nr. 62. Dezember 1991. 150-155. p. 12 Dr. Jákob Bleyer: Deutschtum in Rumpfungarn. Bp. 1938. 31. p. 13 Dr. Rieth Adolf: Die Geographische Verbreitung des Deutschtum in Rumpfungarn. Stuttgart, 1929.34. p. Abban viszont tévedett, hogy a kalaznóiak is onnan vándoroltak volna Magyarországra. Az anyakönyvek alapján elvégzett topográfiai elemzésünk szerint többségük felső-hesszeni volt. 99