Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

re.

12 Az első gyönki német telepeshullám, amely tehát továbbvándorolt, ugyancsak aláhúzza azon fontos megállapításunkat, hogy a vallási tényezők a migrációban a 18. század első évtizedeiben milyen fontos szerepet játszottak.

13 1723-ban közvetlen Németországból is érkeztek Gyönkre német telepesek. Református és lutheránus bevándorlók Hesszenből, de egy részük Württembergből telepedett be. Lelkészük Richárd Rudolf "volt, aki Hesszenből érkezett velük együtt,

14 s Budán egy kis harangot is vásároltak imaházuk számára.

15 Más adatok szerint egy évtizeddel korábban is telepedtek le németek Gyönkön.

16 A pécsi püspöki visitatio jegyzőkönyve 1722-ben mindenesetre még csak magyar evangélikusokat említ (8 családot), akik 1713ban telepedtek ide.

17 A családnevek azonossága alapján biztosan állítható, hogy e magyarok itt végleg megkapaszkodtak s valóban 1713-ban telepedtek a faluba. Mühl Sándor, aki gyönki lelkész volt és elkészítette a gyülekezet történetét, azt írta, hogy „már 1715-ben a Hessenböl ideérkezett német lutheránusok kis eklézsiája működött"}* Weidlein azután a község határában lévő Németpuszta helynevet sietett úgy magyarázni, hogy az a XVIII. századi telepítéssel volt összefüggésben, ami valószínű helytálló is, de semmi esetre sem hozható kapcsolatba középkori német település létezésével.

19 A németek első csoportja mindenképpen csak a szatmári békét követő időszakban érkezhetett Gyönkre is, mivel ezt megelőzően Gyönkön is rác lakosok éltek, akik az 1690. évi nagy bevándorlás idején jutottak el ide is, s akik 1705-1707 között menekültek el a kuruc támadások elől. A gyönki német telepesek, és az itt élt magyar bevándorló lutheránusok, valamint néhány kálvinista magyar család alkotta az 1720-as években a falu közösségét. 1725-ben tisztán protestáns településen a németül és szlovákul kitűnően tudó, de magyarul gyatrán beszélő Jeremiás (Jeromos) Schwarz12 MOL Mikrofilmtár. Gyönk. ág. hit. ev. anyakönyvek. 13 Schmidt: Német telepesek... 79-80. p. 14 PPL CV 1814. 15 Uo. 16 Rieth Adolj"kéziratos munkája szerint 1713-ban Mosón megyei németek telepedtek le. „...már korábban, 1713-ban »Wieselburg« megyéből Heidebauerek telepedtek le a Tolna megyei Gyönkön és Györkönyben". Schmidt hozzáteszi, hogy valószínű igaza van Riethnek - bár forrását nem j elölte meg - s ezek &„Heidebauerok" nem maradtak Gyönkön, hanem Györkönybe vándoroltak tovább, ahol nagyobb számban voltak rokonaik (földijeik). 17 PPL CV 1822. 18

Mühl Sándor: „Gyönki ágostai lutheránus eklézsia története." Kézirat. Részletek. GVLK Schmidt-Tomka-hagyaték. I/II. 1929.168-169. p. 19 Gyönki határban a Szakadat felé vezető úthoz közel fekvő Németpuszta nevű dűlőt keverték össze az 1280-ban létező „ Villa Németh" helységgel, amely viszont a Nempti családnévből származik, így tehát két különböző települési pontról van szó. A középkori okmányokban szereplő Nemti település nem más mint Tolnanémedi, amely a Baranyában élt Nempti családnévvel van összefüggésben. 62