Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

A német településeken a lelkészek anyagi dotációja kiemelkedően kedvező képet mutatott. Ha a tanítói jövedelmeket mellé helyezzük, megállapíthatjuk, hogy az is jól jövedelmezett. Kiss Mátyás tanító - aki magyarul, németül, szlovákul tanított és kitűnően tudott latinul is - 1788-ban a következő fizetést élvezte Bikácson: „Évi 25forint készpénzt. Minden telkes házaspártól 1/2 pozsonyi mérő búzát vagy kétszerest kapott. Kisházas és a zsellér ennek a felét adta. A még nem olvasó és író tanulók 30 krajcárt fizetnek egész évre; emellett 30 font sót és ugyanannyi húst, továbbá 15 font faggyút. Haszonélvezetül kap 1/4 telket, amelyet az uraság ajándékozott a tanítói javadalmakhoz. Eföldek bevetése és a hozzá szükséges vetőmagvak biztosítása az evangélikus egyházközség feladata. Szénát annyit kap, amennyi a telekhez tartozó réten megterem, s amelyet a gyülekezetnek kell lekaszálnia, összegyűjteni és hazaszállítani. Ha a község jószágai lelegelik a sarjút, akkor ezért kárpótlás jár. Fát a gyermekek visznek részére, ha ez nem elég akkor a gyülekezet kipótolja. Kenyérsütéshez és fűtéshez elegendő szalmát vagy más éghető tüzelőanyagot szintén a gyülekezet adja. Megkapja a 3 sátoros ünnep másodnapi perselyjövedelmét. Prédikációs temetésért 15 krajcárt, egyébként 10 krajcárt, esketésért 7 krajcárt. Idegenek a duplájátfizetik. (Ha a házaspár más lutheránus faluból érkezett, ahol nincs lehetőség protestáns esketésre. - Szita L.). Dupla stóla jár, ha esketéskor más községbe viszik a menyasszonyt. A borjárandóság 5 akó. Öt mérő tavaszi gabonát is kap. Kender, bab, krumpli termesztéséhez a falu felett lévő, s mindig is a tanítók által haszonélvezett földet kapja. Jár ezenkívül részére káposztás kert is. Jegyzői teendőkért külön fizetés illeti. Évente kb. 32forintot tesz ki a jövedelme. A tanítók jövedelmét a tanulók száma befolyásolta. Bikácson 1789-ben 120 tanuló járt iskolába. (55 fiú és 65 leány)."

19 A természetbeni és készpénz fizetés, valamint a tanulók száma, végül az egyházi szolgáltatások után kapott jövedelem alapján a bikácsi tanítói státus jól jövedelmező állásnak mondható. Bikácson is tapasztalhatjuk, hogy az azonos valláshoz tartozók közössége építi fel templomát, tanítói és a lelkészlakást. Az első imaházat 1737-ben már használták. Ezt megelőzően magánháznál kellett tartaniuk a szertartásokat. A templomuk építkezésével 1785-86-ban végeztek. A lutheránus telepes közösség adta össze az összeget, ami a templomi felszerelésekkel és két harang megvásárlásával jelentős kiadás volt. 1794-ben még jelentős tartozásaik vannak.

20 Bikács népessége a század utolsó harmadában erőteljesen gyarapodott. Elsősorban az állandó beköltözés révén, de nem volt rossz a születési arány 19 MEEL Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye ir. 128. Bikács Protocollum. 1814. A tanítás egész évben folyt. Nyáron kevesen látogatták az iskolát, de november 1-től húsvétig minden család iskolába küldte gyermekét. Délelőtt 7-11-ig, délután 1—4-ig volt tanítás. Az iskola felszerelése: katedra, tábla, padok. Könyvek nincsenek. A tanulók öt csoportra voltak felosztva: 1. Betűzök (Litterasdiscentes). 2. Syllabizálók.3. Olvasók és éneklők. 4. Az emlékezők (Memoriter discentes). 5. írók (Scribentes). A fő hangsúly a vallástanításon volt. Számtan, földrajz, természetrajz tanítása is színvonalas volt. 20 Uo. 7500 forint a tartozás 1798-99-ben. 52