Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

sem. A bikácsi lutheránusoknál, eltérően a többi telepes község születési viszonyaitól, nem volt ritka a három-négy gyermek. A betelepülők 95%-a 1760-1789 között német lutheránus családokból adódott. 1784-ben 864 lelket számláltak a községben. Felsőnána A középkorban virágzó falu volt Királynána néven, amely azután elpusztult. A török megszállás korában 1563-ban 18 adófizetője volt.

1 A17. század utolsó harmadában néptelenedett el. Egy 1847-ben keletkezett leírás szerint megtalálhatók a középkori templomának maradványai. Az újjátelepülő Felsőnána a régi helyétől 4-5 km-re keletkezett. Ma is Öregnánának (Alt-Nana) nevezik azt a területet, amelyen a középkori település feküdt. 1780-ban Henrik Tippelszántás közben találta meg a 70 fontnyi súlyú szép hangú harangot,

2 amelyet a falu azután sokáig használt templomában. Az új, 18. századi falu a török hódoltság megszűnése után a Rákóczi-szabadságharcot követő időszakban alakult ki. Az 1715-1725 közötti Tolna megyei gazdasági összeírások tanúsága szerint első lakói (névelemzéseink alapján) 15 magyar és 7 szerb (rasci) család, akik Nánapusztán laknak, 1719-ben alakulnak községgé. A Nagydorogon tartott 1719. január 21-i vármegyei közgyűlésen bizonyos ideig tartó adómentességet és a katonai terhek alóli felmentést kapnak, amely csak akkor szűnne meg, ha „végszükség esete következne be"? A település magyar lakossága eltűnt, de nem sikerült megállapítani, hogy mely község adott számukra otthont. A nevek vizsgálata a conscriptiok alapján nem hozott eredményt, mivel kutatásaim szerint nyolc faluban is előfordulnak 1718-ban a nánai nevek. A magyar lakosság katolikus vagy református voltára szintén nem lelhető adat. A rácok azonban továbbra is Nánán maradtak. A német telepítés itt éri őket. Néhány szerb család eladja földbe épített kunyhóját és fél sessio telkét lóval, vasalatlan szekerével együtt az érkező németországi telepeseknek, összesen 12 forintért. A18. századon végig, sőt a századfordulót követően is az 1820-30-as években rendszeresen összeírják a szerb családokat. A 19. század második felében már csak helynevek őrzik nyomukat.

4 A18. század folyamán, majd később is leginkább Medina szívta fel a rác elvándorlókat.

5 A németek 1721 előtt nem érkezhettek a faluba, mert az 1720. évi regnicolaris conscriptio, majd az ezt követő conscriptio domestica a fentebb említett 15 magyar és 7 szerb család háztartását, illetve adóalapjául szolgáló adatokat írta össze.

6 A szerbek elköltözését követően keletkezett konfliktusok arra utalnak, 1 Kiss István: Simontornya krónikája. 72. p. 1563-ban 18,1571-ben 29,1580-ban 33,1584-ben is 33 házzal szerepelt a török adóösszeírásokban. 2 Bognár Mihály: Nana története. Kézirat. Egyházmegyei Lt. Bonyhád. Másolta Schmidt J. 1935. (GVLK. Másolatok. 34/1930.) 3 TMÖL Protocolla congregationum II. k. 372. p. 4 Raitzenloch, Raitzengásschen, Raitzenbrunnen, Raitzengrund, Raitzenmühle. 5 TMÖL Conscriptio Domestica. 1721,1722. (C. Regnicolaris) 1724,1728. (Nana, Medina.) 6 TMÖL Conscriptio Regnicolaris 1720. 53