Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

gát, így volt ez a tabi német-szlovák eklézsia esetében is, ahol Majtheny György földesúr határozott arról, hogy azt a község önállóan intézze érdekei szerint. A kismányoki német telepesek Mercy Claudius gróf előzetes engedel­mével és egyetértésével hívták meg lelkészüket 1722-ben. Mercy mélyen be­lenyúlt a falvaiban élő protestánsok életébe. Rendszerint a javukra. Patrónu­si jogaival élve gyakran helyezte egyik falujából a másikba lelkészeit. így 1727-ben Nikolaus Tonsort Kismányokra helyezte Kistormásról, majd 1729­ben ismét visszahelyezte eredeti állásába. A kötelességét hanyagul teljesítő Adam Kolb varsádi lelkészt 1724. július 6-án egyszerűen eltávolította állásából. Néhány földesúr - a jogaival élve - nemcsak befolyásolni törekedett, hanem részt vett a lelkészavatás ünnepélyén. Székely István alezredes, a var­sádi földesúr, Mercy birtokos elődje, Jeromos Schwarzwálder lelkész avatá­sán képviseltette magát, s 1718-ban Dániel Krman felvidéki lutheránus püs­pökhöz küldöttséget menesztett, akik jelen voltak és „tisztelegtek a ceremó­nián". Igaz, a Székely família református volt. Másként viselkedik a Majost telepítő Kun Ferenc, ő egymásután három lutheránus lelkészt űzött el. Akadt olyan földesúr is, aki védelmébe vette, akár saját híveivel szem­ben is a lelkészt. Amikor az „...egyenetlenségeket kedvelő gyönki nép, némely csekély gyarlóságokért túladott Franz Tonsor lelkészen, földesura védelmébe vette és támogatása mellett tudott még egy darabig megmaradni... 20 Amikor a Mercy birtok német telepesei 1773-ban az Apponyi grófok ha­talma alá kerültek, a földesúr több esetben nem engedélyezte a tanítók, illet­ve lelkészek meghívását. Apponyi György 1780-ban főispáni beiktatása idején magához rendelte Nagy István evangélikus „seniorf'és megparancsolta neki, hogy: „...az uradalomban lévő prédikátorokat úgy igazgassa, hogy a szép bé­kesség tartassék, de közbeiktatta, hogy a kitétetett mester Kismányok alkalma­zásába visszatétessék és ellenben a Predicator megzaboláztassék, vagy ha en­gedelmeskedni nem akarna, onnan egészen elmovealtassék... " 21 1775-ben Apponyi György engedelmével hívhatta meg Johann Tischlert lelkésznek, a „választást" mmi földesúr hagyta jóvá. 1775. április 27-én kelt levelében a „megválasztott"\elkésznQk utasításo­kat adott, hogy az „...tartsa magát a tisztes, példás, békességes élethez. Az ura­ság által reábízott népet erkölcsös és tisztes életre nevelje és tanítsa ne sújtsa új terhekkel és tartsa magát a törvényekhez és felsőbb rendelésekhez. Tartózkod­jon mindentől, ami megbonthatná a békét a faluban. Ne keveredjen olyan dol­gokba, amelyek nem tartoznak tisztjéhez. Intse a népet a királyhoz, hazához és a földesúrhoz való hűségre, engedelmességre egymásközötti békességre és türe­lemre és szelídségre... " 22 20 MEEL Protocollum Venerabilis Contubernii Tolnensis. 548. p. 21 Uo. 508. p. 22 Uo. 551. p. 38

Next

/
Thumbnails
Contents