Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

noha a gyülekezetek liturgiái nyelve kivétel nélkül német volt, továbbá a lakosság elenyésző része beszélt csak magyarul. Emögött nem magyarosítási szándék húzódott meg. Valamennyi egyházi tisztséget viselő németül, szlovákul, magyarul egyaránt kitűnően beszélt és prédikált. Inkább, mint 1768ban Balogh István püspök hangsúlyozta: „...minden költség csökkentése szorgalmaztatik, mivelhogy az eklézsiák amúgy is sanyargattatnak a plébániákhoz is fizetendő adók és stoláris kötelezettségek miatt... "

18 A tolna-baranyai-somogyi egyházmegye főesperesei a vizsgált korszakunkban a legképzettebbek és külföldi egyetemen teológiát végzett papok voltak. Valamennyien jól ismerték területüket, mielőtt megválasztják őket, évekig szolgáltak az egyházmegye különböző területein. 1. Szeniczei Bárány Görgy: 1720-1757 2. Michael WeiB ' 1757-1768 3. Szeniczei Bárány István: 1768-1775 4. Nagy István: 1775-1796 Az alesperesek, akik egyben az eklézsiák felügyeletét, vizsgálatokat, fegyelmi ügyeket végezték a következők: 1. Andreas Widder (német) 17252. Michael WeiB (német) 1743-1757 3. Tatay István (magyar) 1743-1746 4. Bárány István (közös) 1747-1768 5. Nagy István (közös) 1768-1775 6. Kiss Péter (közös) 1775-1796 7. Bárány Pál (közös) 1796-1806 1757-ig a német és a magyar gyülekezetek ellenőrzése külön történt. A szlovák gyülekezeti csoportok a németekhez tartoztak és felmerülő anyagi, egyházi ügyekben a német alesperesek hatáskörében működtek. 1746 után egységes ellenőrzést és felügyeletet vezettek be ezért a „közös" megjelölést alkalmaztuk, azaz valamennyi lutheránus tolnai település felett gyakorolták felügyeleti jogaikat, természetesen a földesurasággal együttműködve, azzal előzetesen egyeztetve. Világi felügyelőt a 18. században nem választottak. 1798-ban kijelölt Sulyovszky Lajos működését később kezdte meg.

19 Külön figyelmet érdemel a földesuraságok mentalitása a lutheránus lelkészek megválasztásánál, kinevezésénél. A lelkészválasztás és lelkészavatás nagy vitákra adott alkalmat, mivel ennek a betelepedést követően nem voltak jogi biztosítékai. Sőt mivel nem volt törvényes szabályozás és a különböző helyről bevándoroltak más és más szokásjogot hoztak magukkal, továbbá a betelepülők más nemzetiségű csoportok, gyakran éles konfliktusok támadtak egyes falvakban 18 MEEL Protocollum Venerabilis Contubernii Tolnensis. 472. p. 19 Uo. 553. p. 30