Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kárpáti Andrásné: A Fejér vármegyei küldöttség 1841. január 18-i jelentése (Forrásközlés bevezetővel) • 275

Az értelemfejtés (mindég a szivjősággal szoros összehangzásban) legter­jedelmesebbfoglalkozása lévén a kisdedóvásnak, a tolnai példány intézetben is valamint legtöbb tárgy altatást foglal el, úgy legkitűnőbb sikerrel is lepi meg a' szemlélőt. Tanításnak, mennyiben ismereteknek kivülröli közlését feltételezi, 'smint czél eszközöltetik, itt nincs helye, mert a gyermek elméje értelme, 's minden te­hetségi csupán belőle fejtetnek, külső ismeretek pedig csak mint ezen fejtésnek eszközei közöltetnek csupán azon okból, mert a gyermek vele született, soha sem csillapuló cselekvési ingerének táplálékot kell nyújtani, az okosságjavas­lása szerént alkalmast, czélszerüt, jövendőjére nézve hasznost. Azért ezen isme­reteknek megválasztásában még arra is tekintenek, hogy ezek a gyermekek rendeltetésére jövő állapotjára, közére és viszonyaira mennél nagyobb befo­lyással legyenek, hogy igy ha netalán a 'gyermekek hét esztendős korára a' kis­dedóvó intézetből bármi okból is iskolába át nem mehetne: öt esztendei szünte­len szokás által ne csak akaratának adatott légyen jó irány hanem értelme is, menynyire korához illő, kifejtve, 's az erre eszközökül használt közhasznú ismeretek birtokába jutott légyen. így is történik, mert azon ismeretek, mely­lyek a' gyermeki értelem fejtésére, és gyakorlatára mint próbált sikerű eszkö­zök használtatnak, egyszersmind maradandókká lesznek,a nélkül azomban, hogy ez mint czél tekintetnék. Innen érthetni, hogy a'példány óvóintézetben semmi próbatételnek, melly a' tanittást mint czélt teszi fel, sincs helye. Az ér­telemfejtésre következő eszközök használtatnak a' Tolnai példány óvóinté­zetben: a. az ismerő tehetség fejtése tekintetéből szorgalmasan gyakorolják a gyermekek' kül érzékeit, mint a' tárgyilagos ismeretek csatornáit mindég azon elvből indulva, hogy ha mit lehet, mindent szemmel láthatóvá kézzelfoghatóvá kell tenni. Innen a' kisdedóvó akármit beszél el a 'gyermekeknek: kezében min­dig kréta van, melly el formát, távolságot, viszony ságot 's egyebet elébe rajzol, 's igy elevenséget ád a külömben holt szavaknak. Úgy használtatik az ismerő te­hetségfejtésére és mivelésére az alaktudomány, és számvetés. Az első a'gyer­meket a' dolog alakjának, viszonyosságának úgymint a'vonalok kör és szegle­tek mértékének szemléletével nem csak igen kellemesen foglalatoskodtatja, ha­nem egyszersmind mathematicai igazságánálfogva az ismeret tellyességére va­ló törekvést, 's a tudat bizonyosságán és tökélletességén való örömet gerjeszti benne. Igyp.o. a'gyermek igen szépen veti össze ezen igazságokat: egy körben 360. fok, tehát négy egyenes szög van, mert egy egyenes szög'mértéke 90.fok, 360 nak 1/4-de, pedig 90. Illy okoskodás formában önti itt úgy szólván minden is­méretét, a'fejlődő gyermek, p.o. átmérője a' körnek azon egyenes vonal, melly a'kör egy valamelly pontjától, a' központon keresztül más valamelly pontjáig megy, 's igy az átmérő ollyvonal, melly ben é három sajátságvan. Ezt azután al­kalmazza valamely vonalra, mellyben ha valamellyike é három sajátságnak hiányzik, következtetni; hogy nem átmérő. 'S igy minden állittását forma sze­réntigondolkodás utján adja elő, melly mod nyomosán és okszerűen gondolko­dó főt fejleszt. A' Számvetés pedig mint közönségesen ismét értelem fejtő eszköz 283

Next

/
Thumbnails
Contents