Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Dobos Gyula: Tolna megye az 1956-os forradalom után (Tények és adatok a megtorlásról) • 191

azok nyersanyagkészletét és nyersanyaggal való ellátottságuk mértékét. így állhatott elő az a helyzet, hogy míg egyes üzemek nyersanyagkészletük feltöltöttsége ellenére energiahiány miatt nem működtek, mások bár birtokában voltak az elektromos energiának, éppen a nyersanyaghiánya miatt nem tudtak termelni. Vagy egy másik példa: kiderült, hogy Dobra megyei főügyész és Bonyhád város járási főügyésze liberális magatartásukkal és az ellenforradalmi tevékenységfelszámolásának kérdéseiben tanúsított passzivitásukkal a reakciósoknak kedveztek, húzták, halasztották a nyomozást, megszüntették az eljárást azokkal szemben, akiket kormányellenes röplapok terjesztése, elesett szovjet katonák emlékmüvének lerombolása, külföldre menekülők határátlépéséhez segítségnyújtás miatt stb. letartóztattak. Ezeket és néhány más, hozzájuk hasonló munkatársat csak az állandó követelések hatására váltották le (a tamási és a bonyhádi járás rendörségének vezetőit, a 25. számú AKÖVvezetőjét, a Bonyhádi Cipőgyár igazgatóját stb.). A megyében összesen 68 olyan vezető munkatársat számoltak össze, akik különböző minőségben részt vettek a zendülésben, közülük 37-et, akik a legaktívabb szerepet játszották, állásukból elbocsátották, míg 31 alacsonyabb beosztásba került. Felváltásra kerülnek azok a vezető beosztottak, akik szakmailag nem feleltek meg a munkahelyi követelményeknek. Javaslatunkra a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága felmentette állásából a szekszárdi városi pártbizottság első titkárát, aki munkájában semmilyen kezdeményezőkészséget nem mutatott. Ezzel kapcsolatban elég csak azt megemlíteni, hogy Szendi egyszer sem tartott beszámolót az októberi eseményekről, nem volt kapcsolata a város dolgozóival, előnyben részesítette ezzel szemben a kispolgári elemekhezfűződő viszonyát. Felmentették dr. Sárosit, a városi tanács elnökét, aki a zendülés időszakában került ebbe a funkcióba és titokban eszmei ösztönzője volt a felkelőknek. Kivételesen gyengék a káderek a megyei tanácsban. A megyei tanács nem tanúsít aktivitást a kérdések megoldásában és nem fejt kellő hatást az életkörülmények megjavítása érdekében. Tuska elvtárs, a megyei tanács elnöke korábban kompromittálta magát, gyakori ivászataival és erkölcstelen cselekedeteivel, tekintélye nincs. Felváltásával a kérdés megoldódik. Végbement a vállalatok, gépállomások és állami gazdaságok munkástanácsainakjelentős megújítása és átrendezése, mely a létszámcsökkentés eszközének alkalmazásával történt meg. Ez annak a figyelembevételével történt, hogy ezek a „szervek", melyek a zendülés következményeinek eredményeként jelentek meg, megtisztuljanak a reakciós elemektől és gyengüljön az a káros hatás, amit a vállalatok kollektíváira gyakorolnak. Erőfeszítéseket téve a párt- és állami szervek kialakítására és megerősítésére, a megyei szervezetek és ipari vállalatok munkájának megszervezésére, vezetésük megjavítására, a fő figyelmet a pártalapszervezetek, mint az MSZMP alapvető döntési szintje felújításának, a létező pártszervezetek aktivizálásának, a kollektívára gyakorolt hatásuk erősítésének kérdésére fordítottuk. 214