Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Dobos Gyula: Tolna megye az 1956-os forradalom után (Tények és adatok a megtorlásról) • 191

A vállalatokban, gépállomásokon és az állami gazdaságokban megalakított munkástanácsokba nagy számban kerültek reaakciósok. Felbomlott a párt- és állami apparátus, a vezetésbe nacionalista elemek kerültek. Zűrzavar és anarchia keletkezett. 1957. január elsején a megyében a helyzet különösen komoly és riasztó volt. A párt megyei végrehajtó bizottságának és a dolgozók küldötteiből létrejött megyei tanács vezető munkatársai lényegében cselekvésképtelenek voltak, és mivel nem rendelkeztek aktivistákkal és támasszal az alsó egységekben, elvesztették önbizalmukat, a legfontosabb elvi kérdéseknél és a helyzet értékelésében megengedték az ellenvéleményt. Féltek leutazni a vállalatokhoz, szövetkezetekhez, gépállomásokhoz és az állami gazdaságokhoz. Végeredményben a vezetés elszigetelődött az élettől, a dolgozó tömegektől, nem keresték velük a kapcsolatot, nem volt irányvonaluk és véleményük a fő kérdések megoldásában, a párt helyreállításáról és a pártalapszervezetek megalapításáról, befolyásuk megerősítéséről, káderekről, gazdaságról, diktatúráról stb. Mindezekről csak ösztönös elképzelés létezett. Hasonló volt a helyzet a járási pártbizottságokban. Ebben a helyzetben kezdte meg tevékenységét a (város- vagy állomás-) parancsnokság. Munkánk formái és módszerei az egész időszakban a konkrét helyzet és a Magyar Népköztársaság kormánya által kiadottfeladatoktól függően többször változtak. Az első szakaszban, január elejétől, amikor halaszthatatlan operatív beavatkozásra volt szükség, nem lehetett tanácsokkal és javaslatokkal élni, hanem szigorú következetességet kellett alkalmazni, állhatatosságot tanúsítani a kérdések megoldásában és ellenőrizni azok végrehajtását. A munka kezdetén alaposan felmértük a megye és a járások párt-, állami és gazdasági szerveinekvezetőit, tanulmányoztuk szakmai és politikai tulajdonságaikat, az egyes munkatársak hangulatát, viszonyukat az eltelt eseményekhez, figyelembe véve azt, hogy egy részük a zendülés idején került a vezetésbe. A környezet és az ügyek állapotának tanulmányozása konkrétan az iparvállalatoknál és a szervezetekben tett személyes látogatás, részletes feldolgozás és közvetlenül a vidéken végzett munka elemzése alapján folyt. Mindez gazdag taktikai anyagot adott, amely feltárta a hatalmas hibákat és vezetési mulasztásokat, leleplezte az iránymutatásra predesztinált szervek tevékenységében az összhang hiányát, rámutatott a szervezőmunka elhanyagoltságára, lehetőséget adott azoknak a személyeknek a megnevezésére, akik nem képesek a gyakorlati kérdések megoldására és még inkább azoknak a személyeknek a kiemelésére, akik tevékenységükkel és liberalizmusukkal tudatosan a reakciósoknak kedveztek. Ennek az anyagnak az alapján utasítások, tanácsok, valamint az elvi kérdések megoldásánál közvetlen beavatkozás formájában intézkedésekre került sor a hiányosságok kiküszöbölésére. Néhány példa a hiányosságokra. A korlátozott mértékben rendelkezésre álló energiát úgy osztották szét a vállalatoknak, hogy nem vették figyelembe 213