Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Dobos Gyula: Tolna megye az 1956-os forradalom után (Tények és adatok a megtorlásról) • 191

kat, szónoklatokat, közokiratok megsemmisítését, adó- és begyűjtési ívek elégetését, internacionalista és kommunista jelképek megsemmisítését. A népidemokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, vagy az ilyen mozgalomban való részvétel vádként 15 perben szerepel. Az ítéletek maximuma ezeknél 8 év volt. Fegyveres csoport tiltott szervezése, izgatás minősítésű ügyet hármat találtunk. Ezért, ha forradalom alatti tevékenység volt, 6 év a büntetés maxi­muma, de november 4-e utáni tevékenységért halálos ítéletet is hoztak. For­radalom utáni fegyver vagy lőszerrejtegetéssel kapcsolatos, de több embert érintő per a megyében 5 fordult elő. A legsúlyosabb ítélet halálbüntetés volt. Egy esetet (Hatala Károly, Pálfa) ügyét, aki géppisztollyal belőtt a párttitkár lakásán, szándékos emberölés kísérletének minősítették, a vádlottat 14 év börtönre ítélték. A Szekszárdi Megyei Bíróság ítéleteit vizsgálva gyakori az olyan ítélet, amely időben megegyezik a letartóztatott vádlott előzetes letartóztatásban vagy közbiztonsági őrizetben töltött idejével. Ilyen megoldást mutat Molnár János és 4 társa pere. 46 A vádlottakat 1957. március 5-én letartóztatták, de tár­gyalásra nem került sor. Az elsőrendű vádlottat december 5-én, a másodren­dűt már október 29-én szabadlábra helyezték. A tárgyalásra csak 1958. január végén került sor. Az elítéltek az előzetessel nemcsak letöltötték, de túl is tel­jesítették az ítéletben megfogalmazott büntetést. Általános jelenségnek szá­mított, hogy miután a vádlottak jelentős része már előzetes letartóztatásban kitöltötte az ítéletkor rá kirótt büntetést, nem fellebbezhettek, hiszen az íté­let elhangzásakor szabadulhattak. Akikre nagyobb büntetést rótt ki a bíróság, azok megfellebbezték. Rit­kán, de az is előfordult, hogy az ügyész tarotta enyhének az ítéletet, vagy nem értett egyet azzal a minősítéssel, amely alapján a bíróság ítéletét meg­hozta. Általános tapasztalat, hogy a megyei bírósági döntés az esetek többsé­gében túl szigorúnak bizonyult, ezt bizonyítja, hogy a Legfelsőbb Bíróság a hozzákerült ügyekben 25 vádlott büntetését enyhítette átlagosan 14 hónap­pal. (Természetesen ebben az is közrejátszott, hogy a fellebbezések többsé­gének elbírálására már egy konszolidálódott politikai helyzetben került sor.) Ez az átlag természetesen nagy szóródást mutat, hiszen volt akinek két hó­nappal, ám sok esetben másfél-két esztendővel, sőt Tuba János perében a 3 év nyolc hónapos börtönbüntetést 10 hónapra mérsékelte. 47 A fellebbezések közül a Legfelsőbb Bíróság 10 ítéletet hagyott jóvá, 7 esetben a megyei ítéle­tet meghagyta, de 3 évi próbaidőre végrehajtásának felfüggesztését rendelte el. Öt olyan esetről vannak kimutatásaink, amikor a korábbi 6 hónaptól 2 esztendős börtönbüntetéseket megalapozatlannak találták és a vádlottakat, terhelő bizonyítékok hiányában felmentették. Két alkalommal a Szekszárdi Megyei Bíróságot perújrafelvételre köte­46 SZMB B 509/1957712. 47 Tuba János verseit, amely perének alapjául szolgált lásd a mellékletben. 203

Next

/
Thumbnails
Contents