Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Dobos Gyula: Tolna megye az 1956-os forradalom után (Tények és adatok a megtorlásról) • 191
lezték. Az új perekben Kimiti István két év helyett egy év, Kiss Lajos viszont három év helyett 5 év börtönbüntetést kapott. Ez utóbbi esetben a Legfelsőbb Bíróság a Bta. 51. §-nak helytelen alkalmazása miatt rendelte el az újratárgyalást. 48 Számosan akartak még hinni abban, hogy az új hatalom ígéreteiből valami megvalósul, emberibb társadalomban szerettek volna élni. A változtatás reménye vezette Polgár Sándor tollát, amikor 1956. november 1-én Tolna megye 1948-49-es volt főispánjának, 1957. jún. 27-én dr. Bognár József egyetemi tanár, országgyűlési képviselőnek, 1957. augusztus 30-án pedig Horváth Imre külügyminiszternek részben szóban, részben beadvány formájában kifejtette véleményét. Az egykori kisgazda főispánnak a koalíciós időszak kisgazdáiról írt, akik „Bűnös tehetetlenséggel, meg nem bocsátható hozzájárulással az országot a kommunizmusba segítették." A képviselőknek és a külügyminiszternek arról írt, hogy „Parasztjaink millióit becstelenségbe gázolták, koldusságba sodorták, tíz és tízezreit... börtönökbe záratták. "Kifejtette, hogy 1956. októberében a szekszárdi Nemzeti Bizottság tagjait a nép bizalma állította posztjára. A forradalom vezetői elleni bírósági eljárást „inkvizíciónak" minősítette egy olyan hatalom részéről, amely „önkényuralom már évekkel korábban kisajátította és elbitorolta a nép hatalmát." A szocialista gazdaságpolitikát „tébolyult ütemű létesítésnek" nevezte, a népi demokráciát pedig mindvégig „névlegesnek", a kormány mögött ma is csak az a 8% áll, akik mint párttagok „puskára és fegyveres erőre támaszkodnak". Az 1957-es állapotra két jelzőt használt: „gyalázatos és embertelen". Ezen tömör valóságrajz vezetőkhöz eljuttatása miatt Polgár Sándor ellen a „népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás" címen emeltek vádat. A megyei bíróság elsőfokon 1 év és hat hónap börtönnel súlytotta igazmondásáért. Ekkor 1958. június 25-ét mutatott a naptár. 49 A forradalom után 2 évvel a Legfelsőbb Bíróság 10 hónapra mérsékelte az ítéletet. Vagyonelkobzást azért nem mondta ki „mert a vádlottnak vagyona nincs. " 50 Tolna megyében a nemzeti bizottságokban, nemzetőrségekben, munkástanácsokban és más „ellenforradalmi szervezetekben"résztvevők perei egy-két 1959-re áthúzódó ügytől eltekintve - 1958 végéig tartottak. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 1957 végén beszámolt az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága előtt. Az ott szereplő adatok szerint a rendőri szervek 35 akciót hajtottak végre forradalmárok felkutatására. Szökött rabok és illegalitásban élők felkutatására 54 közbiztonsági razziára került sor, ezek során 260 köztörvényes rabot fogtak el. „Ellenforradalmi cselekmény miatt" 78 esetben, míg fegyverrejtegetés miatt 52 esetben folytattak nyomozást. Vádemelésre 250 személy ügyét adták át az ügyészségnek. 77 48 SZMB B/13/1958. febr. 13. 49 SZMB B 194/1958. 50 Bf. Vn. 3379/1958/17.1-3. p. 51 TMÖL XXXffl/201. PA 1/3./36.1957. dec. 13.18. p. A rendőrségi beszámoló. Uo. PA 1/2./35. a vb. ülés jkv. 1957. december 6. 204