Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

lók, sőt néha „harmadlagos" bevándorlók is itt választottak otthont. Fáber család NAnÁvól (Felsőnána), /?o//zeA:Mucsfáról, Amman családMa)Osró\ érkezett, a hesszeni eredetű Welbach família Kismányokról vándorolt Somogyba. A hesszeni bevándorló Kerber család ugyancsak Kismányokról költözött a faluba. A Felde család tagjai Hesszenből Nánára, onnan Kismányokra, végül Döröcskére érkeztek. Guttmann (Guthmann) család Nagyszékelyben élt és onnan vándorolt el Somogy megyébe. A Steiber családotBonyhídon regisztrálták 1730-ban, kilenc év után onnan mentek Somogyba.

4 A Starkfamília GroB-Biberauból (Hesszen) telepedett Kötcsére, majd onnan vándoroltak Döröcskére, később Tabra. Természetesen Somogyból Tolnába is folyamatos a migrácó a század első három évtizedében.

5 A tolnai Jransmigráció" azaz a megyéből történő kirajzás jeleit láthatjuk Baranya megyében is. A Mekényesen szervezett lutheránus gyülekezet hívei 1735-ben Gyönkről Zombán át költöztek a faluba. Óhazájuk a tolnai rövid megtelepedés előtt Felső-Hesszen és Schlitz. A betelepített németek állandó konfliktusban voltak az itt lakó rácokkal. Az Esterházy-család azonban mindenkor támogatta a beköltöző német evangélikusokat.

6 Másodlagos telepes csoportok kerültek 1737 előtt a ma Baranyához tartozó Mekényesre, amely tisztán német lutheránus faluvá változott. Hiába vándoroltak el a tolnai evangélikusok abban a reményben, hogy itt tolerálják egyházközségük működését. Lelkészüket, egy bizonyos Franz Bergert, aki 1737-1743 között a Kurdon lakó szlovák lutheránus közösséget is gondozta, a pécsi egyházmegye elüldözte, sőt bebörtönözte. Katolikus tanítót kényszerítettek rájuk. Ekkor többen visszatértek különböző Tolna megyei falvaikba.

7 Ráckozár (Egyházaskozár) baranyai helység. /. Lipót alatt népesedett be szerb telepesekkel. „... Tolvaj népség voltak és ezért földesura az Esterházy család német telepesekkel igyekezett kiszorítani őket. Néhány német telepes család már 1732-ben is lakott Kozáron. "

8

1756-ban került sor azután a német evangélikus telepesek bevándorlására. Ezek döntő része Tolna megyéből, Felsőnánáról érkezett. Ezt megelőzően a Felső-Hesszenben lévő Ahlsfeld kerületben fekvő Rainrodból vándoroltak be. Esterházy herceg Johann Birckenstock nevezetű ágense szervezte a bevándorlást Ráckozár és vidékére is. Nagy szerepe volt később is az itteni németség betelepítésében. Az Esterházy-uradalom baranyai telepítésében is Birckenstock vállalt döntő szerepet. A kozári német telepítéssel egy időben Nagyág, Gerényes, Csikóstőttős, Tékes és Kaposszekcső stb. észak-baranyai falvakba közreműködésével 4 Szita: i. m. 70-71. p. 5 Somogyból Tolna vármegyébe vándorolt 1717-ben a legtöbb telepes. 98 somogyi községből 337 család települt át Tolna vármegyébe. Szita: i. m. 17. p. 6 MEEL. Protocollum Consist. 479. p. 7 MEEL. Büki J.: „Mekényes egyházk. monográfiája." Kézirat. 8 Kozári egyházközség monográfiája. Kézirat. Uo. 20