Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

a katolikus magyarok mellé német evangélikusokat telepítettek. E német telepesek egy része Tolna különböző német falvaiból került Baranyába.

9 A megyék közötti folyamatos vándorlást nem csupán a német lutheránusjobbágyság csoportjainál figyelhetjük meg. A magyar népesség hasonlóképpen igyekezett jobb feltételek közé jutni, és csak így érthető, hogy a század utolsó harmadában is tanúi lehetünk a különböző tolnai településekről történő elvándorlásnak. Kaposszekcsőre 1756-57 között érkeztek Tolna megyéből német lutheránus csoportok, akik Mosón és Győr megyéből származó györkönyi, bikácsi, gyönki és Fehér megyében lévő sárszentmiklósi német jobbágyok. Voltak azonban közöttük közvetlenül hesszeni bevándorlók is.

10 A Tolna megyei kirajzás révén alakult meg Tékes, ahol egy lutheránus fíliát alapítottak 1776-ban. Lakói különböző Tolna megyei településekről vándoroltak be Esterházy uraság engedelmével, s katolikus magyarok mellett éltek.

11 Az Esterházy uradalom dombóvári provizorátusához tartozó Tarros falu szintén Tolna megyei lutheránus kirajzása révén kapott lutheránus német jobbágyokat. Az itt élő rácok és magyarok közé telepedtek le. 1783-ban Ráckozár filiájaként bukkan fel egy forrásunkban.

12 Nagyágra is 1756-ban vándoroltak Tolna megyéből lutheránus németek. A telepítés tényénél azonban többet nem tudunk a 18. századi falu lutheránusairól. Később megerősödve a baranyai evangélikus falvak között találjuk. E baranyai falut is Birkenstock János telepítette a herceg megbízása alapján. Az Esterházy-birtokon lévő Gerényes, amely katolikus magyar falu volt, 1765-ben Tolna megyéből bevándorolt jelentékeny számú lutheránus német jobbágycsaláddal növekedett. Anyakönyvi vizsgálataink szerint Kalaznó, Mucsfa, Majos, Györköny, Bikács, Kéty, Kölesd falvakból vándoroltak be, megfigyelésünk szerint 1760-as évek legvégén, főleg 1770-es években.

13 Tolna megyében megismert tanítók közül számosan a baranyai lutheránus falvakba költöztek. (Karel Lámle, Heinrich Friedrich).

14 9 MEEL. IflVe., 19/acs. Idézi Schmidt János: „Evangélikus gyülekezetek Baranyában a XVIII. szban. (Kézirat)". GVKL. IV-162-a. 10 MEEL Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye ir. Kaposszekcső gyülekezet ir. 140. ak. Továbbá a település egyházi krónikája. Tolnából érkeztek: Georg Gizelmann, Thomas Leideal, Johann Leidal, N. Macher, N. Schmal, Thomas Ulber, Johan TheiB, Johann Stauzt (Steltz), Kaposszekcső monográfiája 1777-ben készült kézirat V. Szaner lelkész készítette. Erre vonatkozóan lásd GVKL. Schmidt-Tomka-hagyaték Handschriften VI. k. 657. p. 11 MEEL Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye ir. 140. Egyházaskozári gyülekezet ir. Johann Guggenberger lelkész krónikája. 1780. Egy 1811. évi jelentés szerint az 1776-ban keletkezett filia tanítója „der Alté Breis". Ez minden bizonnyal Preus nevet jelenti, s Poroszországból bevándorolt személy. 12

MEEL133. Egyházaskozári Evangélikus Gyülekezet ir. Szül. ak. I. köt. 1794. „ 1794. január II-én Lenard Kretz felesége és mint Ludimagister ex Tarrós egy gyermeket kereszteltet." 13 MEEL 133. Egyházaskozári Evangélikus Gyülekezet ir. a/1789-1799. 14 MEEL 133. Egyházaskozári Evangélikus Gyülekezet ir. Keresztelési ak. 1790. Heinrich Schmiermund tanító 1799-ben már itt oktatott. Korábban a Tolna megyei Nánán és Izményben is tanítóskodott. 21