Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

///. Tolna megyei lutheránus népesség migrációja a Délkelet-Dunántúlon Az anyakönyvi adatokból látható, hogy a XVIII. század első felében a betelepült németek, szlovákok és magyarok permanens mozgásban voltak. Az egyházközségek történetének adatai szerint, e migrációban a telepítést követő gazdasági viszonyok mellett, a protestánsüldözés következményei is rendkívül erősen hatottak a tolnai németség mozgására. A református és evangélikus falvak nem csak vallási konfliktusokba bonyolódva hagyták ott eredeti lakóhelyüket, hanem mert alapvető kulturális, emberi jogaik is fokozott veszélynek voltak kitéve a pécsi püspökség eréllyel végrehajtott intézkedései következtében. Panasz tárgyát képezte ezzel kapcsolatban az is, hogy minden egyházi szolgáltatást keményen behajtottak, ugyanakkor áldozatot kellett hozni azért is, hogy protestáns vallásuk gyakorlását (temetés, keresztelés, stb.) ugyancsak finanszírozni voltak kénytelenek. A protestáns lakosság kettős egyházi adózásra kényszerült. Somogy megyei német lutheránus települések jelentékeny része másodlagos településként jött létre. Ezek népességének kialakulásában a Tolna megyei kirajzás döntő tényező volt Amint már ezt Somogy megye nemzetiségi településtörténeti kismonográfiánkban bemutattuk, az első ilyen falu Kötcse, a Berzsenyi, Antal és Benkő családok birtokán jött létre.

1 E családok protestánsok voltak. 1730-ban 5 katolikus és 12 magyar kálvinista család mellé telepedett le Tolna megyéből bevándorolt 47 lutheránus és 7 kálvinista német család? A település közelében fekvő Fiadra is kevés számú német lutheránus család települt le ugyanebben az időpontban, ugyancsak Tolna megyei falvakból. Főleg Tolna megyei németek költöztek Döröcskére (Somogydöröcske), Hunyadi Nepomuk János gro/telepítette le őket. A telepítés pontos dátumáról eltér egymástól a szerzők véleménye. Payr Sándor szerint 1757, Reiner András bikácsi lelkész, egyházmegyei monográfus szerint 1758-ban vándoroltak Döröcskére. Schmidt János ugyanezt a dátumot tartja helyesnek. A gyülekezet anyakönyvének fedőlapján 1758. szeptember 18. dátummal a következő feljegyzés található. „Anno 1758. Mense Majo szállották meg ezen Dörötske pusztát a mostani lakosoknak atyjai, akik első prédikátor}oknak V. Horváth Józsefet megnyerték már szeptember 18-án 1757-ben. "Az anyakönyv feljegyzései szerint a település német lakói Tolna megye területéről, néhányan Baranyából érkeztek.

3 Az anyakönyvek tanulmányozása a Tolna, illetve Baranya megyék azon településeit is mutatják, ahonnan bevándoroltak másodlagos telepü1 Szita László: Somogy... 65-74. p. 2 MOL Filmtár. Egyházi anyakönyvek. Kötse. 1. füzet 1. p. 1783-90. 3 Szita: i. m. 68-69. p. 19