Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

sekkel megerősödött keszőhidegkúti lutheránusokhoz ment, és ott 1722-23 között rektorként buzgólkodott. Később Pozsonyban tanított, majd báró Zay családnál házi prédikátor. Mucsiban Porubszkynak még említik utódját, egy bizonyos Jákob Carduelist, akiről azonban nem szólnak forrásaink. 1723 után a mucsi lutheránus szlovákság, esetleg néhány német család is valószínű vándorbotot fogott kezébe és bőséges lehetősége adódott, hogy valamelyik Mercy-településre költözzön, ahol erős evangélikus egyházközség működött. 1729-ben a pécsi püspöki visita már nem talált lutheránusokat Mucsiban.

12 Mucsiban a német katolikusok nyomasztó többsége kiszorította a szlovák s pár német családból álló lutheránusokat. Mercy, aki nagyon sok esetben megvédte német protestáns telepeseit, itt természetesen tudomásul vette a helyzetet, mivel maga is igyekezett követni azon telepítési elvet, hogy azonos felekezetű lakosságot szervezzen egy-egy falujába. Paks Paks magyar és német telepesei az 1720-as években vándoroltak a gyorsan fejlődésnek induló faluba, Veszprém megyéből és más felső-magyarországi régiókból érkeztek. Veszprémben az ellenreformáció hívei erőteljesen léptek fel, s nem véletlen, hogy Somogyba, Tolnába és Baranyába jelentékeny számú német, szlovák evangélikus család menekült. Az anyakönyvek tanúsága szerint számos iparos foglalkozású német telepes is érkezett, akik itt kötöttek házasságot, vagy haltak meg.

1 A vizsgált 18. századon végig megfigyelhető - az anyakönyvek elemzése során -, hogy ugyanazon családnevek fordulnak elő az evangélikus magyaroknál, mint a reformátusoknál. (Hegyi, Mészáros, Horvát, Lakatos, Paray stb.) Figyelemre méltó jelenség, hogy a magyaroknál az evangélikus családok könnyebben tértek át a református hitre, mint fordítva. Az idetelepült református németséget viszont minden vegyes felekezetű gyülekezetben a lutheránusság szívta fel könnyebben. Bár vannak kivételek, ahol ezen megfigyelésünk egyáltalán nem mutatható ki és támasztható alá. Ilyenek pl. Nagyszékely, Mórágy, Gyönk.

2 A közgondolkodásban kétségkívül általánossá vált, hogy a kálvinizmus „magyar vallás", míg a lutheri irány „német". Akár az egyházközség megmaradt irattöredékeit, akár az anyakönyvek speciális bejegyzéseit vizsgáljuk, szinte semmilyen megjegyzést nem lelünk 12 PPL Canonica Visitationes 1729. (MOL Mikrofilmtár. CV. Pécs Egyházmegye.) (Mucsi CV. jkv. 1729.) 1 MOL Mikrofilmtár Egyházi ak. Paks keresztelési és házassági anyakönyvek. 1727-1830. 1760-1770. 2 Schmidt János: Jegyzetek, feljegyzések az evangélikus egyház Tolna megyei működéséhez. GVKL. Schmidt-Tomka hagyaték. 2-3. cs. (Kéziratok.) 154